Rétvári: azt tanultuk Deáktól, hogy a szuverenitásból semmi nem adható fel

Könyves Gábor polgármester (b2), Pácsonyi Imre (Fidesz-KDNP), a Zala Megyei Közgyűlés alelnöke (b3), Rétvári Bence az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára (j2) és Sifter Rózsa, Zala megyei kormánymegbízott a Deák Ferenc születésének 215. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen a Zala megyei Söjtörön 2018. október 17-én
Könyves Gábor polgármester (b2), Pácsonyi Imre (Fidesz-KDNP), a Zala Megyei Közgyűlés alelnöke (b3), Rétvári Bence az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára (j2) és Sifter Rózsa, Zala megyei kormánymegbízott a Deák Ferenc születésének 215. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen a Zala megyei Söjtörön 2018. október 17-én - © Fotó: MTI/Varga György
Söjtör – Fontos megtanulnunk Deák Ferenctől, hogy mindenért küzdeni kell, semmi sincs ingyen, és a nemzet számára a legfontosabb kincse, a legnagyobb értéke a szuverenitás, az önrendelkezés – mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára szerdán a Zala megyei Söjtörön.


Rétvári Bence a Deák Ferenc születésének 215. évfordulóján tartott ünnepségen azt mondta: a nemzet szuverenitásából semmi nem adható fel, főleg nem önként, és ez rendkívül aktuális ma is.

Ha nem mi uraljuk a saját országunkat és nem mi rendelkezünk minden döntésről, “akkor mások fognak dönteni helyettünk, és nem a mi javunkra” – jelentette ki az államtitkár.

Hozzátette, hogy 1867-ben az osztrák császári udvar részéről – vagyis a tőlünk nyugatabbra eső hatalmi központtól is – kellett a felismerés, hogy a magyarok ellen nem a hadsereget kell bevetni, hanem egyenlőnek kell venni őket, figyelembe véve az igényeiket.

Szerinte ez hiányzik ma Európán belül, mert mintha az lenne a feladatunk, hogy végrehajtsuk, amit más kitalál. “Ha végrehajtjuk, akkor megdicsérnek, ha nem, akkor eljárásokat indítanak ellenünk” – vélekedett a politikus.

A mostani Európában még nem jött el az a gondolkodás, ami megszületett 1867-ben Bécsben, hogy olyan országokról van szó, amelyeket egyenrangú félként kell kezelni.

“Mint most a bevándorlás kérdésében, ne gondolják azt, hogy az erő politikájával kell átverni” a nyugat-európai országok politikáját a kelet-európai államokon. Ez az 1848-as gondolkodás, de mi várjuk az 1867-es nyugat-európai gondolkodást – jegyezte meg Rétvári Bence.

Emlékeztetett arra, hogy Deák Ferenc, aki tető alá hozta a kiegyezést, 50 évre megnyitotta Magyarország virágzó időszakát, azt az aranykort, amelynek lenyomata szinte minden magyar településen észrevehető. Erős Magyarország jött létre, amikor a magyarságnak, Magyarországnak, a magyar államnak volt tekintélye. A legvirágzóbb korszak jött a mezőgazdaságban, az iparban, a kereskedelemben, a művészetben.

Deák meglátta, hogy ha a nemzetnek nagyobb a szabadsága, a polgároknak is, egyénileg is nagyobb a szabadsága, a jóléte, és a kultúránk is erősebbé válik – foglalta össze Rétvári Bence.

Sifter Rózsa, Zala megyei kormánymegbízott a szülőháznál tartott megemlékezésen arról beszélt, hogy Deák a 19. századi magyar történelem egyik legnagyobb formátumú politikusa volt, aki megteremtette Magyarország átalakulásának és fejlődésének jogi kereteit. Pácsonyi Imre, a Zala Megyei Közgyűlés alelnöke beszédében arról beszélt, hogy “a haza bölcse” szilárd erkölcsi tartással, elveihez való “konok” ragaszkodásával vívta ki a tiszteletet.

– MTI –



Nyírbátor.
SZON.HU






hirdetés