2013.09.12. 10:58
Jegyzet: A könnyen elfelejtett T-betűk
<em>A tolatólámpa felvillant, jelezve, hogy az autóval szeretnének kitolatni a parkolóból. A szürke Suzuki lassított és udvariasan megvárta, míg közlekedőtársa hátra indul, és kiáll. Nem sokkal később ismét megállt a szürke, vezetője intett a gyalogátkelőhely melletti járdán tétovázó hölgynek, hogy nyugodtan átkelhet a zebrán. Milyen idilli helyzetképek a napi közlekedésből!</em> Mán László jegyzete.
A tolatólámpa felvillant, jelezve, hogy az autóval szeretnének kitolatni a parkolóból. A szürke Suzuki lassított és udvariasan megvárta, míg közlekedőtársa hátra indul, és kiáll. Nem sokkal később ismét megállt a szürke, vezetője intett a gyalogátkelőhely melletti járdán tétovázó hölgynek, hogy nyugodtan átkelhet a zebrán. Milyen idilli helyzetképek a napi közlekedésből! Mán László jegyzete.Valóban azok, ám a bizonyos szürke Suzukin nagy T-betű jelezte, hogy tanulóvezetőről van szó, ráadásul az anyósülésen ott ült az oktató is. Hamar jött a napi valóság! Pár utcával odébb a reggeli csúcsforgalomban igyekvők ész nélkül sorolnak be a sávokba, a már régóta piros jelzés ellenére behajtanak a kereszteződésbe, pedig ott vesztegel a sor vége. Jönnek a dudálások, lehúzott ablakból a szitkozódások. Pedig egykoron mindenki úgy kezdte, mit az említett T-betűs autóban tanuló. Ifj ú házasként a nej még gyakorta kap virágot, meglepetésként vacsorameghívást, aztán az évek múlásával mindez már csak nosztalgiázásra okot adó visszapillantás, a napi megpróbáltatások szép lassan megfojtják a romantikát. Hiába no, könnyedén elfeledjük ezeket a T-betűket. Pedig nem kellene...
