Nekrológ helyett - Búcsúlevél Názon Gyulának

Nyíregyháza - Nem láttalak hónapok óta. Pedig mindig összehozott bennünket a sors, amikor jónak látta, harminc éven át. A Szabolcs megyei ÁÉV több ezres nagy családjához tartoztunk mind a ketten, azóta is. Foglalkoztunk tervekkel, fejlesztésekkel, egyszer egy hetet töltöttünk Rigában, az akkori Szovjetunióban. Akkor jobban megismertelek és tenni akaró építészként, mérnökként bekerültél nálam a figyelemre méltó, jó emberként számon tartottak közé.

Aztán más idők jöttek, de Te nem változtál. Kerested az újat, képezted magad, mindenhez és mindig volt véleményed, jó szavad. Ki is mondtad, kritikával, jó szándékkal. És mi így szerettünk. Ősidők óta Építéstudományi Egyesület, rendezvények, előadások. Elnök lettél és a Műszaki és Természettudományi Egyesületnél is vezető. Tavaly ötven éves volt a MTESZ, szép megemlékezést szerveztetek. Sajnos nem voltam ott, de utólag kiértékeltük. Nem is olyan régen.

Néhány hete kaptam a megdöbbentő hírt, és tegnap végleg búcsúztunk Tőled, hatvanöt évesen. Pedig rólad azt hittük, hogy hosszú, boldog idős kort érsz meg, örökké derűsen, ahogy mindenki ismert. Pár dolgot csak most tudtam meg rólad, hogy Vasmegyerről származol, két gyermeked és már unokád is van. A szakmai kitüntetéseket, közéleti aktivitásod teljes skáláját, szakmai önképzésed újabb és újabb lépcsőit. Nem sorolom.

Elég, ha építésznek hívlak, mindig tenni akaró, semmibe bele nem fáradó, jó szándékú, mosolygós Embernek, nagybetűvel. Akikre nagy szüksége van a mai világnak. Olyannak, akinek kár meghalni, ahogy ezt édesapám mondta…Te mégis elmentél váratlanul, hatalmas űrt hagyva magad után.

Kívánom, hogy élj tovább az utódokban, a barátokban, kollégákban, az emberekben, akik szerettek, tiszteltek és becsültek.

Nem vagyunk kevesen…

Végh József

a Sz.-Sz.-B. megyei Területi Építész Kamara elnöke, egy építész a barátaid közül