Ha jön az ár, behívható a polgár

Níregyháza - Vannak, akik munkakörük ellátásával teljesítenek szolgálatot, mások mentesülnek alóla.

Egyik olvasónk a napokban a következő kérdéssel kereste meg lapunkat: valóban mozgósítható- és behívható-e polgári védelmi szolgálatra bárki? A felvetést továbbítottuk Takács Juditnak, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság sajtószóvivőjének, aki részletes tájékoztatást adott a témával kapcsolatban.

– Az adott település polgármesterének szükség szerint joga és kötelessége bevonni az azonnali beavatkozást igénylő munkába a helységben tartózkodókat – szögezte le Takács Judit, majd ismertette a polgári védelem szervezeti felépítését.

Fontos a képzettség is

– A polgári védelmi szervezeteknek központi, területi, települési és munkahelyi szintjeik vannak. A központi országos hatáskörű, a területi a létrehozás alapjául szolgáló közigazgatási egységre vonatkozik (pl. megye vagy járás), a települési adott helységben, a munkahelyi pedig a gazdasági szerv telephelyén lát el feladatokat. Természetesen szükség szerint más megyében, településen, illetve a munkahelyi szervezetet a telephely nagyobb sugarú környezetében is be lehet vetni. Ennek engedélyezése a megyei védelmi bizottság elnökének (Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében dr. Vinnai Győző kormánymegbízottnak – a szerk.), illetve a mentésirányítónak a joga és kötelezettsége.

Kérdésünkre, hogy mi alapján választják ki a védelmi feladatokra berendelhető embereket, a szóvivő a következőket válaszolta:

– A települést veszélyeztető hatások kezelése érdekében (árvíz, belvíz, viharkár, rendkívüli időjárás) kell létrehozni a polgári védelmi szervezetet, ehhez szükség lehet bizonyos szakértelemre. A polgármester a katasztrófavédelemnek adatokat szolgáltat a település lakosairól, ezek közé a szakképzettség is beletartozik. A katasztrófavédelem javaslatot tesz arra, hogy az adott egységbe beosztottaknak milyen szakképzettségük legyen, és a polgármester választja ki azokat, akiket beoszt. A jogszabály alapján vannak olyanok, akik munkakörük ellátásával (polgármester, orvos, bíró, rendvédelmi szerv tagjai) teljesítik a szolgálatot, és vannak, akik mentesülnek alóla – például mert egészségügyileg alkalmatlanok vagy öregségi nyugdíjasok).

– A rendszer hasznos – jegyezte meg Takács Judit –, és az adott település, járás vagy megye érdekeit szolgálja. Persze, kötelezettségekkel is jár: felkészítésen, gyakorlaton kell részt venni, aminek az a célja, hogy tudatosítsa a beosztottakban a jogaikat, kötelezettségeiket és a feladataikat. Gyakorlat vagy bevetés esetén térítés is jár, így utazási, távolléti díj, 6 órán túl pedig ellátás.

Szívesen segítünk egymásnak

Takács Judit szerint a tapasztalatok azt mutatják, hogy a lakosság érez magában felelősséget embertársai megsegítésére.

– Ezt a közelmúlt eseményei is alátámasztják, látható volt az összefogás például a dunai árvíz esetében. A megyében létrehoztuk a Nyír Mentőcsoportot, amely különböző minősítéseket szerzett, így bevethető árvízi védekezés, vízimentés, búvárkodás, kutyás keresés alkalmával, de folyamatban van a járási mentőcsoportok kialakítása is, amik szükség esetén rövid idő, 3–6 óra alatt is bevethetőek.

– A megyében további önkéntesek jelentkezését várjuk, akik úgy érzik, hogy tenni akarnak és tudnak a saját lakókörnyezetük és a megyéjük megsegítése érdekében! – mondta a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság sajtószóvivője.

KM-CSA

Mit mond a törvény?

Az Alaptörvény XXXI. cikk (5) alapján, „Magyarországi lakóhellyel rendelkező, nagykorú magyar állampolgárok számára honvédelmi és katasztrófavédelmi feladatok ellátása érdekében – sarkalatos törvényben meghatározottak szerint – polgári védelmi kötelezettség írható elő.”

A polgári védelmi kötelezettség és a polgári védelmi feladatok további részletes szabályozása, a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvényben és a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvényben található.

A polgári védelmi kötelezettség nem új keletű a magyar szabályozásban, hanem már a polgári védelemről szóló 1996. évi XXXVII. törvényben is megtalálható volt, mely 2012. január 1-jén, az új katasztrófavédelmi törvény életbe lépésével hatályon kívül került.