Nézőpont: A mentőöv ára

A helyi gazdaság élénkítésének kötelezettsége mellett a maradék adósságuktól is megszabadulnak a települési önkormányzatok. Nem könnyű, de mégis édes teher ez, olyan, mint amikor a fuldoklót az utolsó pillanatban kimentik a vízből, de ott, helyben fogadalmat kell tennie a megmentőjének, hogy megtanul úszni. Nyéki Zsolt jegyzete.Valóban komoly felelősség is párosul ehhez a túléléshez. Az önkormányzatok az állam- illetve közigazgatás részeként, a lakossághoz közelebb álló szinten működnek, így a számlájukon felgyülemlő tartozás az állami költségvetésen keresztül visszaszáll minden egyes adófizetőre.

Az elmúlt három év merész gazdaságpolitikájának újabb mérföldkövéhez érkező kormány összesen 1200 milliárd forint önkormányzati adósságot terelt a központi büdzsébe, ennek fejében helyi gazdaságfejlesztési tervet vár el. Okkal, hisz látni kell az újabb eladósodás megelőzésének garanciáit, amelyben csak az egyik pillér a feladatokat érintő átszervezés, a gazdálkodás új alapokra helyezése is megkerülhetetlen.

Az önkormányzatok maguk is aktív részesei a helyi gazdasági életnek, így befolyásolási lehetőségük sokkal nagyobb, mint azt sokan gondolnák. Vannak saját bevételeik: adókat vetnek ki, díjakat szabnak meg, bírságolhatnak, vagyonuk hozadékából osztalék, kamat, koncessziós díj származik, értékesíthetik vagyonuk egyes elemeit. Részesednek a központi bevételekből, és számíthatnak állami hozzájárulásokra, támogatásokra is. Ám a közvetlen gazdálkodói tevékenység mellett legalább olyan fontos, milyen környezetet, feltételeket teremtenek a kis- és középvállalkozások számára.

Adósság nélkül kezdeni az évet (ahogy azt tehetik 2014-ben az önkormányzatok), ez bizony nagy esély újra szervezni az életet. Aki hitel alatt nyög, annak meg van kötve a keze, szűk a mozgástere, semmire sem vállalkozik – hacsak nem újabb hitelből, amivel mélyíti saját válságát. A rendszerváltás utáni politikai ciklusok miatt elterjedt az „utánam a vízözön” szemlélet, s erre csábított a hitelkonstrukciókba épített türelmi idő is, amely lehetővé tette, hogy a kölcsön felvételét követően évekkel kezdődjön el csak a törlesztés. Ez is sokszor maradt hátra a győzelmet arató riválisra, miközben volt olyan uszoda, iskola, amely az „örökkévalóságnak”, nem pedig a gyerekeknek épült.

Ha ezek az oktalan beruházások, fejlesztések is a múltba vesznek az önkormányzatok adósságával együtt, akkor nyeri el igazi értelmét a kormány döntése.

Nyéki Zsolt