Elhunyt Kalenda Zoltán

Nyíregyháza - Meghalt Kalenda Zoltán nyíregyházi újságíró, a Magyar Távirati Iroda egykori Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei tudósítója szombaton.

A 64 éves korában, hirtelen kialakult súlyos betegségben elhunyt újságíró az 1970-80-as években közel másfél évtizeden át tudósította Szabolcsból az MTI-t. Később országos napilapoknak és sportújságoknak dolgozott a megyéből, és a kor első szabadúszó újságíróinak egyike volt. Magánvállalkozóként kiadványokat szerkesztett. Újságírói munkája mellett az elmúlt 15 évben ellátta a Nyíregyházi Állatpark kommunikációs vezetői feladatait is.

Szia Zooli!

Megette a fene az egészet! Tudod, én ahhoz voltam szokva, hogy te írod a frappáns dolgokat, én csak bele – belekontárkodom a szövegeidbe. …és tessék, most helyetted dolgozom! Csak az a nagy baj, hogy nehéz a kezem, meg tudod, a szívem is!

Nem megy az írás, valami furcsa fátyol van a szememen. Zoli! Én sírok! Most szólj hozzá, az MTI kiadta a halálhíredet! Nem is igen hinném el, ha csütörtök este nem lettem volna ott melletted a kórházban. Búcsúzkodtunk? Tudja, a fene! Reménykedtünk az utolsó percig, hiszen te már kétszer feltámadtál. Jókat derültél, ha eszedbe jutott, milyen traumát okoztál az orvosoknak évtizedekkel ezelőtt, amikor már lemondtak rólad. Te pedig másként döntöttél.

Mint ahogy a szíved sem tudott kifogni rajtad. Sápadt arccal rohantam a kórházba, utánad, néhány éve, a legrosszabbra számítva. Te pedig a sörfőzés rejtelmeiről meséltél a melletted fekvőnek.

Laci bátya! Megvagyok! Megint összeraktak! Semmi baj!

Akkor most, meg mi a fene történt egy hónap alatt Zoli?

Szeretném még látni, hogy kirohansz a világból! Őszintén szólva, ülni még sosem láttalak. Futva gépeltél, és iszonyú gyorsan járt az agyad. Na, és persze a nyelved is. Aki nem vette fel a fordulatot, az a kanyarban lemaradt. Szóval Zoli bácsi! Most mire emlékezzünk? Az MTI-s évekre? Az országos lapok tudósítójára? A turisztikai szakújságíróra? Rád, aki talán a legtöbb fajta kiadványt készítetted az országban? Hiszen minden szóról beugrott egy szlogen, egy főcím. Így született a LAPOZOO is, az Állatpark időszaki kiadványa.

Én tudom, volt sok gondod, bánatod is az utóbbi években. De azt mi nem láttuk. A pozitív kisugárzásod volt a fegyvered. Mindenkit levettél a lábáról, és jó volt kicsit melletted lenni, együtt, veled. Feltöltődött a közeledben öreg és fiatal.

Zoli! Téged nagyon sokan szeretnek! Csodaszépeket mondanak rólad! Piszkosul hiányozni fogsz! A városnak is! Nyíregyházi jelenség voltál, a szó igazi erejével.

Nézegettük Attilával a képeket. Tudod, egy ilyen íráshoz kép is dukál! 15 év állatkerti archivumából lehetne választani. De maradjon meg mindenkinek emlékül, a hobbysta! A söröspohár gyűjtő! A sörmániás, aki Európa valamennyi sörgyárába bekérezkedett. Emlékszel, mennyit versengtünk, hogy ki tud több – zoora végződő szót kreálni?

... Egy bohém, kalandos életút. A vidám ember és a nehéz lélek. Zoli bácsi, ha odafönt lapot szerkesztesz, ebből a 64 éves kalandból, találj ki egy jó címet! Nekem csak erre futotta!

Ölel Gajdos Laci