Felszámolnák a lánctartozást

Nyíregyháza - A vállalkozói kör életét megkeserítő körbetartozások gyors rendezését várják az új szervezettől.

Leginkább az építőiparban és főleg az alvállalkozói kör fűzhet nagyobb reményeket a 2013 szeptemberétől felállított Teljesítésigazolási Szakértői Szerv munkájához. Ez egy 150 tagot számláló országos testület, melyben megyénket 10 szakértő képviseli.

A kezdeményezés előzménye a vállalkozói berkekben egyik legsúlyosabb gondként emlegetett körbetartozás. Egy kivitelezés folyamatának több szereplője van: megrendelők, beruházók (e kettő lehet ugyanaz is), tervezők és kivitelezők működnek együtt, utóbbiak is tovább tagolódnak általában generálkivitelezőkre és alvállalkozókra.

– A lánctartozás ott kezdődik, amikor a megrendelő és/vagy kivitelező, esetleg az alvállalkozó nem jut ahhoz a pénzhez, amiről úgy gondolja, hogy jogosan megilleti – érzékelteti a konkrét esetek megítélésének bonyolultságát Hlatky Attila igazságügyi szakértő, aki a Housing Kft. ügyvezetőjeként erősíti a megyei szakértői csapatot. Ugyanis nem minden esetben jogos a követelés, vagy csak részben jogos, hiszen előfordulhat, hogy a teljesítés minősége elmarad a vállalt mennyiségi és minőségi követelményektől.

Az állami szektor is adós

Ezzel együtt is a magyar valóság az, hogy egyes megrendelői, megbízói körök sportot űznek abból, hogy nem, vagy csak részben fizetik ki a munka ellenértékét. E körbe az elmúlt tíz évben mindinkább beletartozik immár az állami illetve önkormányzati szektor is. A kormányzati berkekben felismerték, hogy ezzel kezdeni kell valamit, és a lánctartozásról szóló 2013. évi XXXIV. törvénnyel megteremtették a jogszabályi hátteret a probléma kezeléséhez. Ez alapján jött létre a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv, mely a 236/2013-as Kormányrendeletnek megfelelően látott munkához.

Több kamara (kereskedelmi és ipar-, építész-, mérnök valamint igazságügyi szakértői kamara), továbbá társadalmi szervezetek és kormányszervek javaslata alapján ez év szeptemberében létrejött egy 11 tagú országos testület, melynek munkáját egy 150 fős (igazságügyi szakértőkből álló) szakértői csapat segíti. Megyénket 10 szakember képviseli ebben a stábban, köztük Hlatky Attila.

Életmentő gyorsaság

- Konkrét megkeresésnél ez a szerv készít egy igazságügyi szakértői véleményt – tárja elénk az eljárás folyamatát -, amelyet ha a kérelmező benyújt a bírósághoz, akkor azt a bíróság előzetes bizonyításként kezeli, és ez alapján előzetes döntést is hozhat. Ez jelentősen felgyorsíthatja a jogi eljárást a viták rendezésében.

Amennyiben peres eljárás indul, és a keresetnek helyt adva előzetes döntést hoz a bíróság, akkor a tartozással vádolt fél köteles a megítélt követelés összegét egy megadott számlán elhelyezni és hozzáférést biztosítani a peres eljárás végéig. Szeptemberben állt fel a testület, amely a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működik, és 2104-től már kezeli a beérkező ügyeket. (A lehetőségekről további információk a www.szabkam.hu vagy a http://www.mkik.hu/hu/ honlapcím alatt olvashatók.) A vállalkozók számára pozitív üzenet, hiszen sokan mentek tönkre, főleg a kis- és középvállalkozói körből, mert ügyeik intézése évekig elhúzódott, ők pedig nem tudták finanszírozni a kintlévőségeiket. Most viszont ha 2-3 hónap alatt pont kerül a jogosnak bizonyuló követeléseikre, akkor az tisztább helyzetet teremt a szerződéses kapcsolatokban, és vállalkozásokat menthet meg.

KM-NyZs

Peren kívüli egyezséggel is

Fontos tudni, hogy a szakértői vélemény a tényleges és valós teljesítést állapítja meg, függetlenül a felek érdekeitől. A kormányrendelet pontosan leszabályozza ennek a menetét, határidejét (30-60 nap) és a szakértői díját, amely a szerződési összeg 1 százaléka, de minimum 60, maximum 450 ezer forint lehet, és legfeljebb 400 millió forintos követelésig alkalmazható. Ez a szakértői vélemény alkalmas lehet arra is, hogy a felek peren kívül megegyezzenek. Ha ez nem lehetséges, akkor nem helyettesíti a peres eljárást, de lényegesen felgyorsítja azt.

Megyénk képviselői