Mondjam vagy mutassam?

Nyíregyháza - A megyénkbe érkező turisták nagy része elvárja, hogy értsenek anyanyelvén a vendéglátósok. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye turizmusáról tudvalevő, hogy világhírű látványosságokkal találkozhat az, aki ellátogat a Sóstói Múzeumfaluba, vagy a Nyíregyházi Állatparkba, de maradandó élményt nyújthat egy Tisza menti hétvégi ház is.

Podlovics Lajos: A büfések a konyhanyelv számtalan formáját megtanulják. 

Amellett, hogy a külföldiek saját szemükkel láthatják és bőrükön érezhetik a megye által nyújtott lehetőségeket, egyre inkább jellemzi az idelátogatókat, hogy egy magyar szótár használata helyett saját maguk nyelvén szólnak bele a telefonba, de a büfékben és strandokon sem igazán erőltetik a magyart.

Ez lehet olykor kellemetlen és megterhelő a vendéglátósoknak, viszont megyénk és a régió pozitív megítélését nézve sem utolsó szempont, ha a szolgáltatók több nyelven is tudnak köszönni, és megtanulják a számokat.

Megértik szomszédainkat

– Vannak diákjaink, akik az angol mellett anyanyelvi szinten beszélnek szlovákul, oroszul, emellett ha szükséges, a lengyel- és ukrántudásukat is bevetik a kasszánál, vagy a kiadópultoknál. Ezzel garantált, hogy nem lesz nyelvi fenn­akadás sem a medencéknél, sem a jegykiadóknál, sem a büféknél – fogalmazott Podlovics Lajos, a Sóstó-Gyógyfürdők Zrt. értékesítési vezetője, majd hozzátette: a vendéglátósok és a bérlők az úgynevezett konyhanyelvet is megtanulják, ezzel megelőzve a fennakadást.

Mint megtudtuk, a Nyíregyházi Állatpark külföldi vendégeinek sem kell bevetniük activity-tudásukat, hiszen alapvető követelmény az ott dolgozóktól, hogy a jegykiadóban és a büfékben megértsék, ki miből hányat kér. Fábián Enikő sem jön zavarba, ha nem magyar hangot hall a telefonban.

Feltalálja magát

A fiatal nyíregyházi lány az állatparkhoz tartozó Hotel Dzsungel recepcióján várja a pihenni vágyó turistákat.

– Angolul, németül és spanyolul folyékonyan beszélek, ezzel megértem a kívánságokat. Ha viszont a vendég például ukrán vagy szlovák nyelven szólít meg, akkor mindig van egy kolléga, aki kisegít, fordított esetben pedig én őt. Ettől szép ez a szakma! – fogalmazott Fábián Enikő, aki március óta tartozik a Dzsungel Hotel kötelékébe.

„Ez nem az én terepem”

– Főként a megyéből és a határon belülről érkeznek vendégek, de egyre gyakoribb, hogy északi és keleti szomszédaink is megpihennek a Tisza mellett pár éjszakára. Őszintén szólva volt, hogy meg se tudtam szólalni a telefonban, mikor foglalni szeretett volna például egy Erdélyből érkező család, vagy ha angolul beszéltek hozzám. Azóta rájöttem, ez nem az én terepem, így viszont a gyermekeim és unokáim besegítenek a nyelvi részében, a távolról jövő foglalásokat a fiatalokra bízom – mesélte mosolyogva András bácsi, aki egy Tivadar melletti hétvégi házat üzemeltet.

KM-SA