Jelszavaik valának: fenntartható haladás

Nyíregyháza - Február közepén lejár a jelentkezési határidő a hazai felsőoktatási intézményekbe. Ennek apropóján egy kicsit „szétnéztünk” a Nyíregyházi Főiskolán, annak is a Műszaki és Agrártudományi Intézetében.

Minden feltétel adott

– Kiváló gyakorlati terep hallgatóink számára a főiskola által működtetett tangazdaság, ahol a mezőgazdasági mérnöki, valamint a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari gépészmérnöki alapképzési szakokon tanulók gyakorlati képzése is folyik – mondta Szabó Béla, a tangazdaság vezetője, aki szerint a feltételrendszer teljes mértékben adott többek közt a kertészeti, a szántóföldi és az állattenyésztési ismeretek átadására is. Több kísérlet is fut a tangazdaságban, például csicsókával, de a kukorica és búza tápanyag-visszapótlásáról is naprakész gyakorlati információval gazdagodhatnak a diákok tudományos kísérleteink eredményei alapján.

– A hallgatók részéről több olyan témában született már szakdolgozat és tudományos diákköri kutatás, melyekhez itt, nálunk kaptak ihletet a hallgatók – mondta a tangazdaság vezetője.

Folyamatos kutatások

A Nyíregyházi Főiskola Műszaki és Agrártudományi Intézetében (a Debreceni Egyetem Nyíregyházi Kutató Intézetével közösen) ötödik éve folynak olyan kutatások, amelyben az energiafűz, akác és olasznád trágyázását, táp­anyagfelvételét vizsgálják tartamkísérletekben.

– Vizsgáljuk, hogy a helyben található hulladékok talajba juttatásával hogyan lehet az energianövények hozamának serkentésével megújuló energiát előállítani. Beemeltük a tananyagainkba azokat a tapasztalatokat, melyet a gödöllői Szent István Egyetemmel közösen szereztünk a hulladékgazdálkodás, szenny­vízkezelés és a megújuló energiaforrások hasznosítása terén egy uniós projekt révén. Olyan tananyagokat készítettünk el a pályázat segítségével, melyek azonnal használható tudást biztosítanak mérnök hallgatóink számára a hazai és a nemzetközi munkaerőpiacon – mondta Simon László professzor, aki az élelmiszeripari hulladékok és melléktermékek hasznosításával foglalkozó tananyag szerkesztője volt.

Az intézet mezőgazdasági mérnökképzésének „atyja”, Vágvölgyi Sándor kiemelte: a szak szoros egységbe fűzi az oktatást, a kutatást és a szaktanácsadást.

– Az alapképzési szak két specializációja (fenntartható mezőgazdasági technológiák, környezet- és ökogazdálkodás) hűen tükrözi a mai kor elvárásait, mégpedig azt, hogy a termelés fenntartható módon történjen. Úgy vélem, ezt az utat kell járnunk, hazánknak is komoly előrelépésre van szüksége e téren! A szakon tanuló hallgatók megismerkedhetnek a szántóföldi energiatermelés bizonyos válfajaival, de a biodízel vagy a bioetanol előállításával is. Napjainkban egyre inkább felértékelődik az egészséges élelmiszer és a megújuló energia. Az oktatási anyagainkban ezért előtérbe helyezzük a környezettudatosságot és a környezetkímélő hulladékgazdálkodást – közölte Vágvölgyi Sándor.

A mezőgazdasági és élelmiszer-ipari gépészmérnöki alapképzési szakra jelentkezők prototípusát Kerekes Benedek szakfelelős vázolta fel: olyan fiatalok jelentkezését várja, akik műszaki beállítottságúak, de érdekli őket a mezőgazdaság és a feldolgozóipar is, előnyös, ha a családi gazdaságban már szert tettek némi tapasztalatra, és az intézetben megszerzett tudást helyben kívánják hasznosítani.

Bekerül az oktatásba

– A szakon a hallgatók megismerkedhetnek az élelmiszer-ipari szárítás egyedi technológiájával is. Másik kutatási területünk a motor- és a járműtechnika, vizsgálatokat végzünk egy országos hajtóanyag-forgalmazó cégnek, a tapasztalatok természetesen az oktatási anyagainkba is bekerülnek – mondta a professzor. Az intézet legifjabb alapképzési szakáról (2002-ben indult), a gépészmérnöki szakról Szigeti Ferenc szakfelelős elmondta, hogy az itt végzett hallgatók keresettek a munkaerőpiacon, általában néhány hónap, legfeljebb fél év álláskeresés után munkahelyet találnak maguknak. A szakon folyó kutatások célterületei a környezetbarát (száraz-, illetve minimálkenéses) megmunkálás, a csavar- és menetfelületek modellezése és fejlesztése.

– Mi is igyekszünk gyakorlatorientált képzést nyújtani – mondta Szigeti Ferenc, aki büszke arra, hogy hét hallgatójuk szerepelhet a márciusi Országos Tudományos Diákköri Konferencián.

És végezetül még egy „nóvum”: szeptembertől beindul a gépészmérnöki alapképzési szakon a duális képzési rendszer, amihez hat ipari céggel már le is szerződött az intézmény. Ez (dióhéjban) azt jelenti, hogy a diákok az elméleti képzés mellett félévente átlagosan 11 héten át különböző ipari vállalatoknál szerezhetnek gyakorlati tapasztalatot.

- Tarnavölgyi Gergely -

Kapacitásszámok

Gépészmérnöki alapképzési szak (BSc): nappali 5<40, levelező 5<30

Közlekedésmérnöki alapképzési szak (BSc): nappali 5<25, levelező 5<25

Közlekedésmérnöki (légi közlekedési hajózó) (BSc): nappali 3<10

Mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnöki alapképzési szak (BSc): nappali 5<25, levelező 5<17

Mezőgazdasági mérnöki alapképzési szak (BSc): nappali 5<25, levelező 5<30

Mezőgazdasági és élelmiszer-ipari gépészmérnök felsőoktatási szakképzés (FOSZK): nappali 5<15, levelező 5<12

Mezőgazdasági mérnök felsőoktatási szakképzés (FOSZK): nappali 5<15, levelező 5<12

Ismerjék meg őket az ipari üzemek

Szigeti Ferenc szakvezető a fizika szakról is szólt, amelyen a napjainkban egyre keresettebb általános- és középiskolai fizikatanárok képzése folyik.

– Azt szeretnék elérni, hogy a város és a megye ipari üzemei megismerjék az intézetben folyó kutatásokat, ezáltal képet kaphatnak az itt folyó munkáról, de az intézet is folyamatosan törekszik a vállalkozások igényeinek a feltérképezésére, megismerésére.

A közlekedésmérnöki szakról megtudtuk: az ország keleti részén csak itt folyik ilyen jellegű oktatás, a légi közlekedési hajózó (pilóta) képzés mellett  folyamatosan fejlesztik a járműgépész és a műszaki-logisztikai irányú képzést is.