Agrárfórum a Nyíregyházi Főiskolán

Nyíregyháza - A NAK agrárfórumára zsúfolásig megtelt a Nyíregyházi Főiskola Bessenyei-terme.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) február 4-én fórumot rendezett a Nyíregyházi Főiskolán az új agrártámogatási rendszerről. A regionális agrárfórumra a szomszédos megyékből is szép számmal érkeztek érdeklődők.

A programon előadóként részt vett Győrffy Balázs a NAK elnöke, Jakab István az Országgyűlés alelnöke, MAGOSZ elnök, dr. Feldman Zsolt az FM agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára és Lantos Gergely a Miniszterelnökség Agrár-Vidékfejlesztési államtitkárság osztályvezetője.

Hiteles információk

A NAK elnöke, bevezetőjében a jelentős változásokon átesett, új fogalmakat, egyszersmind szigorúbb feltételek tartalmazó Közösségi Agrár Politika (KAP) kapcsán a kamarára háruló tájékoztatás fontosságát hangsúlyozta. Mint mondta, rendkívül fontos, hogy a gazdálkodók rendelkezzenek minden érdemi információval annak érdekében, hogy a 2015-2020 közötti európai uniós költségvetési ciklusban rendelkezésre álló forrásokat minél jobban kiaknázhassák. Alapvető érdek, hogy a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar fejlesztésére fordítható, mintegy 4 ezer milliárd forintnyi támogatási pénzek megfelelő elosztással, jó helyre kerüljenek a következő hét évben. A hiteles információkhoz jutás kapcsán Győrffy Balázs felhívta a gazdák figyelmét a NAK honlapjára, ahol elérhető a már idén "élesbe" forduló Zöldítés tudnivalóit tartalmazó kézikönyv, amelyet 100 ezer példányban ki is nyomtattak, s az már a gazdák rendelkezésére áll, s amelyet két másik informatív kiadvány követ hamarosan. Az elnök megemlítette azt is, a NAK honlapján februártól elérhető lesz az Elektronikus Közúti Áruforgalmi Ellenőrző Rendszer (EKÁER) megismerését segítő szoftver is.

Új eljárási rend

A 2014-2020 között 1200 milliárd forrás felett rendelkező Vidékfejlesztési Program kereteiről, a fejlesztési prioritásokról Lantos Gergely többek között elmondta: a kormány célja, hogy a gazdaságfejlesztési forrásokat elsősorban a kis- és közepes vállalkozások kapják meg. Növelni szeretnék a foglalkoztatást, javítani annak feltételeit, fejleszteni az állattenyésztést, kertészetet, élelmiszerfeldolgozást, növelni - öntözéssel - a termelés biztonságát. Az osztályvezető az elszámolások egyszerűsödését ígérte és szólt a gazdálkodóbarát új eljárási rendről is, amely egyértelműbb és rugalmasabb lesz a jövőben.

A KAP másik pillérét képező, közvetlen termelői támogatások 2015-től érvényes rendszeréről szóló helyettes államtitkár az előző költségvetési ciklust lezáró helyzetképből kiemelte: 2010-től folyamatosan nőttek a költséghatékony termelést lehetővé tevő beruházások az agráriumban, amely így mára az államkasszát 8 milliárd euro export bevétellel gyarapító ágazattá vált. Feldman Zsolt hét év alatt 2500 milliárd forint forrás hátterű támogatásokat taglalva elmondta: elindul az alaptámogatás rendszere, ami megegyezik a SAPS-sal és hektáronként 144,7 euró lesz. Újdonság, hogy a támogathatóság alsó határa minimum egy hektár termőterület. A szántófölddel és gyep területtel rendelkezőknek jelentenek feladatokat a zöldítéssel járó tennivalók, amelyek teljesítésén idén, hektáronként 81,3 eurós támogatása múlik a gazdának. Évi 6 milliárdot költ a kormányzat állattenyésztési, gyümölcs, zöldség termeléshez kötött támogatásra, amelynek összege például egy húsmarha anyatehén tartására 65 ezer, egy tejelő tehénére 100 ezer forintot jelent 2015-ben. A kisgazdaságok egyszerűsített támogatást (500 euro/év/gazda) választhatnak, de aki nem mlép be ebbe az idén az kimarad e lehetőségből.

Összefogás: elemi érdek

"Rendezni végre közös dolgainkat..." indított József Attila szavaival a gazdaösszefogás jelentőségét hangsúlyozó előadását az Országgyűlés alelnöke. Jakab István hozzátette, a magyar gazdák csak szervezetten tudnak megjelenni a piacokon. Kiemelt cél éppen ezért a hazai feldolgozó ipar fejlesztése. Ilyen feldolgozóipari egységek létrehozásában a gazdáknak elemi érdekük együttműködni. A szabolcsi almatermesztők is gondolkodhatnának egy összefogásukban létrehozott feldolgozóban, amelyhez akár 500 milliósnál is nagyobb támogatásban részesülhetnének. Lépni kell, mert óriási a verseny, amely a szabadkereskedelmi megállapodással csak élesedhet. Ezért a rendelkezésre álló forrásainkat koncentrálnunk kell, méghozzá úgy, hogy a létrejött fejlesztéseket ne lehessen elvenni a magyar gazdáktól. Egy szó mint száz, a nagy kihívásnak csak nagy szervezettségben tudunk megfelelni, s ez vonatkozik a gazdákat segítő, professzionális kamarai tanácsadó hálózatra is.