Megőrizni az egészségünket

Nyíregyháza - Az iskolából hazaérve Puskás Ferenc és Buzánszky Jenő várta a lakásban.

Sokan ismerik és tisztelik, pedig még nincs ötvenéves. Tősgyökeres nyíregyházi, a nagyszülei a Friedmann-telepen laktak, s ők is odaköltöztek, a mostani Kassa utcába, ott gyerekeskedtek a nővérével. Onnan járt munkába édesapja, aki építészként osztályvezető, majd a megyei közgyűlés elnöke volt korai haláláig.

A vasúton túli általánosban tanult, a Zrínyi Ilona Gimnáziumban érettségizett, ahonnan útja a Debreceni Orvostudományi Egyetem általános orvosi karára vezetett. Summa cum laude – mindenből kiváló – minősítéssel avatták orvossá 1992-ben, ami után közel négy évig dolgozhatott a DOTE I. belklinikáján.

Fejlesztések apai örökségből

– Aztán visszahúzott a szívem szülővárosomba, közelebb a családomhoz, barátaimhoz. A Jósa András kórházba kerültem, ahol a debreceniekhez hasonlóan jól felkészült kollégák segítettek megkapaszkodni, a szakvizsgákra felkészülni.

Először belgyógyászatból, aztán kardiológiából szerzett szakképesítést – és később főorvosi címet –, de a háziorvos és a klinikofarmakológia szükséges ismereteiről is sikeresen adott számot. Amikor arról érdeklődöm, miként függenek össze ezek a területek egy főként háziorvosként praktizáló doktor munkájában, nem éri váratlanul laikus kérdésem.

– A belgyógyászat nélkülözhetetlen az emberi szervezet alaposabb megismerésében, a betegségek felderítésében, amelyeket aztán vagy az ott dolgozó orvosok, vagy más osztályok szakorvosai gyógyítanak tovább. Magam a kardiológiára fókuszálok jobban, mert azt tapasztalom, hogy a körzetbeli emberek, csakúgy, mint a város, a megye lakosainak jelentős többsége nem figyel eléggé a cukorbetegségre, a magas vérnyomás jelzéseire, legyint a felesleges kilókra, holott ezek a tünetek nagyon súlyosakká válhatnak, akár gyors halálhoz is vezethetnek.

– Itt, a körzetben igyekszem megvédeni a betegeket az infarktustól, vagy ha már a szívkoszorúér-probléma jelei mutatkoznak, mielőbb a gyógyulás útjára terelni őket. Ebben segít a többirányú szakképzés és az állandó tanulás.

A háziorvosi rendelőkben korszerű vizsgálóberendezésekre is szükség van, ami nem kevés pénzt igényel, ezért is helyesli, hogy az utóbbi időben kedvezményekhez juthatnak a körzeti orvosok. Mindez persze kevés volna, ő apai örökségből – közte egy helyi étterem bérbeadásából – sokat áldozott, és költ ma is a műszerezettségre.

– Örülök, hogy megtanulhattam a gyógyszerkutatás egyes teendőit is, s hogy a körzetemben élő emberek részt vesznek olyan orvosságok kipróbálásában, amelyeket csak majd öt év után, a legnagyobb biztonság mellett kezdenek árulni a gyógyszertárakban.

Dedikált labda

És mi a helyzet a magánélettel? Dr. Zilahi Zsoltnak boldog családja van. Felesége, Xénia tanárnő, a fia és a lánya döntés előtt áll: hova, merre tovább a középiskola után. Nem egyedüli gyógyító a családban: nővére külföldön él, orvos a fia, a felesége szülei szintén azok voltak, anyósa ma is a kórházban dolgozik. Zsolt hobbija a futás, amivel korábban harminc kilótól szabadult meg.

Szeret teniszezni és focizni, ez utóbbi az édesapját idézi, aki a Spartacust az első osztályba segítette. Akkor, diákkorában egyszer hazatérve Puskás Ferenccel és Buzánszky Jenővel is találkozott a lakásukon. Egy futball-labdát dedikáltak neki.

Angyal Sándor