Kovács Árpád: kifelé a bóvliból

Nyíregyháza - Az elkövetkező évek nagy feladata egy felfelé mozgó spirált beindítani.

A blikkfangos címet Mádi Zoltán, a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) megyei szervezetének elnöke adta annak az előadásnak, amelyet a Költségvetési Tanács és az MKT elnöke, Kovács Árpád tartott a költségvetés helyzetéről a Nyíregyházi Főiskolán.

Közeledünk az átlaghoz

– Bár pontosabb számot a költségvetés elkészítéséhez kapcsolódóan május elején lehet majd mondani, az már most látszik, hogy a 2015-ös növekedés 2,5-3 százalék közé várható – jelentette ki Kovács Árpád, hozzátéve: a növekedés ütemét befolyásoló egyszeri hatások, biztos tényezők és bizonytalansági faktorok az idén is vannak, az üzleti környezeti várakozásokban viszont a leszakadás helyett a felzárkózás a jellemző.

Az MKT elnöke szerint tavaly az egyszeri hatásoknak óriási szerepük volt a kiváló gazdasági teljesítményben, ilyen jelenség volt például az autóipar „termőre fordulása”. Emelkedett a beruházási ráta, az állami beruházásoknak –köztük a mintegy 180 milliárd összértékű sportcélúaknak – is köszönhetően.

– Legutóbbi, 21,4 százalékos rátánkkal végre megközelítettük a régiónk országainak átlagát. A továbbiakban a bankok hitelezési aktivitásához az kell, legyen vállalkozói ötlet és legyen piac! – hangsúlyozta Kovács Árpád, és a fogyasztás növekedésének esélyeivel folytatva kifejtette: a fogyasztás 2 százalékkal nőtt, dinamikája e körül stabilizálódhat, kisebb növekedésére a devizahitelek lezárása miatt is van esély. A főként olajárcsökkenéssel magyarázható alacsony infláció úgy tűnik, megmarad. Ezért valószínűsíthető, hogy az eladósodási spirálból kikerülés után jelentkezik egy vásárlási kényszer is az érintetteknél.

– A gazdasági növekedés és a gazdasági teljesítmény fenntartása Magyarországon növekvő forrásokat igényel. A Költségvetési Tanács elnöke úgy fogalmazott: az idén 3 ezer milliárd forint az a pénzösszeg, amit a gazdasági funkciókra költ az államháztartás, ez 500 milliárddal több mint 2014-ben, de valahonnan elő kell teremteni, mert csak ilyen áron tartható a 2,5-3 százalék körüli gazdasági növekedés. A célok eléréséhez bizalomra, vállalkozói ötletekre van szükség, és olyan tőkevonzó környezetre, amelyhez nem szükséges külön csábítóerőt bevetni.

Legyen nullszaldós!

– Szemben a csehekkel, szlovákokkal, lengyelekkel, akik – szerencséjükre – nem tudtak IMF-hitelt fölvenni, mi nagy terhet cipelünk magunkkal a ’90-es években történt eladósodás miatt, ráadásul mi a fölvett kölcsön nagy részét fogyasztásra költöttük el. Ezért is jutottunk oda, hogy a költségvetés uniós megfeleltetése érdekében a magánnyugdíjpénzek államosításához kellett nyúlni. Ám ez a pénz nem vész el az érintettek számára, mert a nyugdíjba menetelükkel arányos összegben az államnak vissza kell azt tennie az állami nyugdíjalapba.

– A kamatok lejjebb szorítása azért lényeges, hogy a tőke ne a pénzintézeteknél parkoljon, hanem működésre legyen késztetve – vélekedett Kovács Árpád, aki a költségvetési hiánnyal kapcsolatban kijelentette: nem elérhetetlen, hogy 2018-ra nullszaldós legyen az adósságszolgálattal terhelt költségvetési egyenleg. Nem baj, ha nő majd eközben az államadósság, csak a GDP növekedjen ettől nagyobb mértékben.

A teljes cikk elolvasható a Kelet-Magyarország április 3-i számában.