Jakab Péterék elhallgattatnák a Jobbik elégedetlen tagságát

Rövid távú érdekekért áldozza fel a Jobbik jövőjét a Jakab Péter-féle pártvezetés azzal, hogy identitását és az alapszabályban lefektetett elveit feladva behódol a Gyurcsány Ferenc vezette szivárványkoalíciónak. A Jobbik belső működését jól ismerő forrás a párt belső legitimitási bizonytalanságáról is beszámolt a Magyar Nemzetnek, hiszen Jakabék az elégedetlenkedő tagságot sem merik összehívni, attól tartva, hogy leszavaznák a baloldali tömbösödést.

Saját tagságától tartva a Jobbik nem meri összehívni a kongresszusát, amely pedig a párt legfőbb politikai döntéshozó szerveként egyedüliként lenne hivatott olyan politikai állásfoglalásokat elfogadni, mint amit a baloldali szivárványkoalícióban való feloldódás jelent

– értesült a Magyar Nemzet a párt belső működésére rálátó forrásból. Informátorunk szerint gyakorlatilag megszűnt az érdemi pártélet a Jobbikban, az egyébként is jócskán megfogyatkozott tagságnak – a korábbi nagyjából 15 ezer fő mára négyezerre csökkent – csak a töredéke, mintegy 1500 fő aktív.

A sajátjaik számonkérésétől tartanak

A Jakab Péter-féle pártvezetés attól tart, hogy a saját tagságuk megvétózná a részvételt a momentumos Soproni Tamás által korábban egyszerűen csak moslékkoalíciónak aposztrofált összefogásban.

Amiatt is aggódhatnak, hogy esetleg olyan kevesen vennének részt az ülésen, hogy az már a legitimitással kapcsolatos kérdéseket is felvetne, ezért különösen kellemetlen lenne az elnök és köre számára.

A jobbikosok dilemmájára Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára is felhívta rá a figyelmet egy Facebook-bejegyzésében:

ellentétes a Jobbik alapító nyilatkozatával, hogy a közös lista elfogadásával Gyurcsány Ferenc mögé beálltak,

mivel a 2003-as dokumentumban leszögezték, hogy „A Jobbik Magyarországért Mozgalom előtt álló elsődleges feladat a kommunista utódpárt és a vele összeforrt szélsőséges liberálisok eltávolítása a politikai hatalomból. A parlamentben a mindenkori jobboldali kormány lelkiismerete kívánunk lenni.” Ezt az alapelvet évekkel később is fenntartották, és az alapszabályban olyan további megkötésekkel egészítették ki, amelyek

egyértelműen kizárták a Gyurcsánnyal történő szövetkezést. A 2009-es dokumentum szerint ugyanis nem vehető fel a Jobbik tagjai közé az MSZP-ben és az SZDSZ-ben valaha tagsággal rendelkező politikus,

de még az MDF soraiban a 2007. január elseje után megtalálható tagokra is kiterjesztették a tiltást.

A dokumentum azt is leszögezi, a Jobbik minden tagjának kötelessége, hogy tartózkodjon minden olyan magatartástól, amely sérti egyebek mellett a párt alapszabályát, programját, érdekeit és a jó hírét. Emellett

a tagoktól megkövetelik, hogy ne támogassanak olyan politikai törekvéseket, amelyek összeegyeztethetetlenek a Jobbik céljaival és programjával, ahogyan azt is elvárják tőlük, hogy tartsák meg az alapszabály rendelkezéseit.

Ez a meghasonlottság gyakorlatilag apátiába taszította a tagság jelentős részét, s forrásunk szerint számos alapszervezetben kaotikussá vált a helyzet. Egyes alapszervezetek esetében például azt sem tudni, hogy ki a vezetője és kik az egyéb hivatalban lévő tisztségviselők, mivel több helyen egyszerűen nem tartották meg az esedékes megyei választmányi üléseket, és ezzel párhuzamosan folyamatosan zajlottak a kilépések, még vezetői szinten is.

A jobboldali értékek mellett elkötelezett tagság azért is nézheti megrökönyödve, hogy pártja vezetése lefeküdt Gyurcsánynak, mert még egyes Jobbik-prominensek – például Brenner Koloman – szerint is külön listán indulva jobb esélyekkel vághatnának neki a 2022-es országgyűlési képviselő-választásnak.

Borítókép: Jakab Péter, a Jobbik frakcióvezetője reagál a miniszterelnök napirend előtti felszólalására az Országgyűlés plenáris ülésén 2020. december 14-én