Ökofalu hálózat bemutatása – Orbán Péter

A környezet szennyezése, a fajok sokféleségének csökkenése felborítja a természet érzékeny egyensúlyait és ez globális szinten nem kívánt változásokhoz vezethet. Ennek az a veszélye, hogy a Föld lassan lakhatatlanná válik a problémák következményeként.

A világon számos közösség felismerte ezt, és megszervezte életkörnyezetét úgy, hogy az színtere lehessen egy teljes, boldog, méltó életnek. Ezeket a fenntartható módon gondolkodó közösségeket ökofalvaknak nevezik. A fenntartható fejlődés eszméje hosszú távú és emberközeli gondolkodásmódot feltételez. Abból indul ki és fogadja el törvényszerűségnek, hogy úgy kell élnünk a Földön, hogy az képes legyen eltartani minket, embereket, de gyermekeinknek is meg kell hagynunk az élettér lehetőségét. A felelős gondolkodás az embereknek az egymáshoz és a természethez való viszonyát is meghatározza, segít visszatalálni emberi mivoltunkhoz és megértetni az élet valódi értelmét.

Már nyolc település csatlakozott

A világ számtalan országában találunk ökofalu kezdeményezéseket. Bár a társadalom hazánkban is számos problémával küszködik, amelyekre az ökofalu mint rendszer, alternatívaként szolgálhatna, nálunk a mozgalom – legalábbis – látványosan nem bővül. Az ökofalu mozgalom az 1990-es évek elején kezdett kialakulni Magyarországon. Ma már nyolc település Agostyán, Drávafok, Galgahévíz, Gömörszőlős, Gyűrűfű, Máriahalom, Somogyvámos, Visnyeszéplak lakói próbálják életüket úgy szervezni, hogy harmóniában éljenek a természettel. Az ökofalvak és kisebb közösségek, egyéni próbálkozók és érdeklődők szakmai fóruma is megalakult már Magyar Élőfalu Hálózat néven, a hálózatnak saját hírlevele és levelezőlistája is van.

Mitől ökofalu egy település? Egy ökofalu épületei természetes anyagokból - vályogból, szalmából - épülnek, lakói az élelmiszert igyekeznek minél nagyobb arányban maguk előállítani, a termelést úgynevezett öko-, (bio)gazdálkodásban végzik, komposzt-WC-t használnak, a felhasznált áramot megújuló energiákból (pl.: nap-és szélenergia) állítják elő, a vizet napkollektorral melegítik, a szennyvizet pedig környezetkímélő gyökérzónás szennyvíztisztítással kezelik. A lakók egymást kalákában végzett munkával segítik és egymás közötti cserére alapozzák a különböző javak felhasználását.

Az egyes falvak céljai között természetesen eltérések is lehetnek, hiszen az élet a településen nem egy dogmatikus, követendő filozófiai irányzat szerint szerveződik, minden településlakó saját meggyőződése szerint vall a világról. Ami közösséget kovácsol az ott élőkből, az az organikus, teljeskörű szemlélet, amellyel napi életüket szervezik. A visnyeszéplakiak a lehető legteljesebb mértékben függetleníteni szeretnék magukat a külvilágtól – ez élelmiszer- és energetikai szempontból nagyjából sikerült is. Gyűrűfű ugyanakkor kevésbé vágja el magát a világ többi részétől, hiszen lakói közül többen járnak Pécsre dolgozni. A gyümölcstermesztésnek fontos szerepe van mind Visnyeszéplakon, mind a Drávafokon. Ez utóbbi ökofaluban komolyan foglalkoznak a régi gyümölcsfajták fenntartásával, felélesztésével.

Nagy népszerűségnek örvendenek

Az ökofalvak, bár népszerűségük a közvéleményben nagy, lakosságszámukban egyelőre szerények: Gyűrűfűn ma 8 családban mintegy 30-an laknak és Visnyeszéplak lakossága is csak 100 főnyi, de a többi hasonló település sem küzd túlnépesedési problémákkal. Ennek valószínű oka a többségi társadalom tájékozatlansága, illetve az a romantikus kép, amely az odaköltözőket vonzza ugyan, de rövid időn belül el is tántorítja, amikor a napi élet nehézségeivel szembetalálják magukat.

Az ökofalvak célja egy-egy jól működő emberi közösség létrehozása, mintegy alternatívát nyújtva az elidegenedett fogyasztói társadalommal szemben. Egyes esetekben ez a régi magyar gyökerekhez való visszatérést is jelenti – a keresztény és népi hagyományok fenntartása, régi magyar állat-és növényfajták megőrzése révén. Ugyanakkor Somogyvámoson a Krisna-völgyben a Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közössége egy egészen más szellemi alapokon nyugvó közösséget hozott létre. Az ökofalu tehát egy útkeresési keret.

Az ökofalvak hálózatának tagjai minden évben két találkozót tartanak, télen és nyáron, mindig más helyszínen. Az egyik közelmúltbéli találkozón a Talentum Kör is bemutatkozott, amely egy cserekereskedelem-hálózat. A Kör információs rendszerében a tagok szolgáltatásokat, használt holmikat vagy árukat ajánlanak fel, illetve keresnek; a létrejövő ügyleteket pedig egy eszmei pénzben, a talentumban számolják el egymás között.

Egy a fenti elvek alapján szerveződött ökológiailag tudatos közösség fő célja, hogy segítse a szélesebb társadalmat a természetes életmód felé haladásban. Egy ökofalu ehhez a folyamathoz tud hátteret, kellemes közeget biztosítani.

További információ: www.okoregio.eu