Harminc éve város Máriapócs

Lépésről lépésre fejlődik a település az önkormányzati és az egyházi beruházásoknak köszönhetően.

Különleges esztendőt jelent a 2023-as év Máriapócs történetében, ugyanis kereken harminc évvel ezelőtt, 1993-ban kapta meg a városi rangot a nemzeti kegyhelyként is ismert település. Az elmúlt három évtizedben lépésről lépésre fejlődött a város, s a beruházások még most is követik egymást a pályázati lehetőségeknek köszönhetően. Nincs másképpen ebben az esztendőben sem.

– A Vidékfejlesztési Program (VP) keretében a nyírgyulaji önkormányzattal van egy közös pályázatunk, ami a Nyírgyulajt Máriapóccsal összekötő közút másfél méteres szélesítését foglalja magában. A munkálatok a befejezéshez közelednek, szeptemberben kapná meg az utolsó szakasz az aszfaltozást – tájékoztatta magazinunkat az idei fejlesztésekről Papp Bertalan, Máriapócs polgármestere. – A szakemberek szintén dolgoznak azon a szolgálati lakáson, amelyben három apartmant alakítanak ki. Ezek a szociális bérlakások a rászorulóknak nyújtanak majd segítséget. Megújul továbbá a sportöltözőnk is, megkezdődött az átalakítása is. Kiszolgáló, szociális épületrésszel bővül, helyet kap benne például egy mosoda is. Ezeknek a fejlesztéseknek december végére be kell fejeződniük.  Az épületek egy korábbi, százszázalékos támogatású Terület- és Településfejlesztési Operatív Program részeit jelentik. Mint említettem, az útfelújítás VP-s pályázat, abban ötszázalékos önrészt kellett vállalnia a két önkormányzatnak.

Biztonságos közlekedés

– Mindezek mellett a Nyíregyházi Egyházmegyének is vannak komoly pályázatai. A bölcsőde építése a végéhez közeledik, ősszel már működni is fog. Az egyházmegye elkezdte egy 300 adagos konyha, illetve ebédlő építését is, ami az iskola és az óvoda közötti üres területen kapott helyet, s ezáltal össze is köti a két intézményt. Ha mindez befejeződik, akkor valamennyi gyermekintézményről a görögkatolikus egyház fog gondoskodni. Az új ebédlő nagyon fontos, mert a régi szűkösségét jelzi, hogy több óra is kellett ahhoz, mire minden gyermek meg tudott ebédelni – magyarázta Papp Bertalan, aki kitért a kerékpárutak fontosságára is.

– A Kállósemjén–Máriapócs közötti kerékpárút tervezésének végéhez közelednek a szakemberek. Elkészült azonban a Máriapócs–Kisléta–Nyírbogát külterületi kerékpárút, amit már birtokba is vehettek a kétkerekű járművek szerelmesei. Ennek a kerékpárútnak mind a mindennapi életben, mind a turizmus fellendítésében nagy jelentősége van. Egyre többen keresik fel biciklivel a nemzeti kegyhelyet, illetve sokan ingáznak Kisléta és Máriapócs között, így jóval biztonságosabb lesz mindenki számára a közlekedés. Ezzel az új kerékpárúttal Máriapócs is bekapcsolódott egy nagyobb hálózatba, amelyen keresztül el lehet jutni biztonságosan kerékpárral akár Debrecenbe, akár Nyírbátorba vagy Mátészalkára. Említettem már a Máriapócs és a Nyírgyulaj közötti út szélesítését – ezzel lehetővé válik egy kerékpárút kialakítása is.

Befedik a főteret

A várost és a nemzeti kegyhelyet nem lehet különválasztani, az önkormányzati és az egyházi fejlesztések mind a település érdekét szolgálják, egymást erősítik. Így mindenki jól jár majd azzal az egyházi pályázattal is, ami a főtér lefedését szolgálja majd.

– Közismert, milyen sokan érkeznek a bazilikához zarándoklatok, búcsúk és nagyobb egyházi ünnepségek idején. A nagy hőségben a főtéren tartózkodó emberek ki vannak szolgáltatva az időjárásnak, ezért vetődött fel a főtér lefedésének gondolata. Ezt egy mobil, kihúzható árnyékoló megépítésével képzelik el a szakemberek, s akkor két oldalról be lehet fedni a főteret. Mindegyik rendezvényen és mindegyik évszakban nagy szolgálatot tehet ez az árnyékoló, hiszen nyáron a nagy hőség ellen, ősszel és télen az eső, illetve a hó ellen jelenthet védelmet. A terveim között szerepel, hogy II. János Pál pápa tiszteletére épüljön egy kis látogatóközpont a Pápa téren. Egy olyan épületben gondolkodunk, ami bemutatná a máriapócsi látogatásának az emlékeit, valamint nyomon lehetne követni a Szentatya életének állomásait.

Ha hirtelen sok pénze lenne a városnak, mit tartana fontosnak megépíteni a polgármester? – kérdeztük Papp Bertalantól.

– Az egyházzal közös tulajdonban van a város határában található termálkút. Nagyon örülnék annak, ha építhetnénk egy kisebb, egyházi jellegű gyógyfürdőt, akkor sikerülne egész évben kihasználni a szálláshelyeket, egész évben lehetne vallási turizmusról beszélni, nem csak a nagyobb búcsúk és ünnepek alkalmával. A zarándokok akár több éjszakára is megszállnának a városban, és csillagpontszerűen bejárhatnák a térséget, este pedig visszatérnének ide. Ha folyamatosan lennének vendégek a városban, érdemes lenne különféle vállalkozásokat is indítani. A gyógyfürdőben látok Máriapócs számára kitörési lehetőséget – mondta a város vezetője, s kiemelt még a település életéből egy fontos eseményt.

– A beruházások, a fejlesztések mellett fontosak számomra az itt élő és innen elszármazott emberek is. A velük való kapcsolat mindent meghatároz. Ezért van nálunk sok jól működő civil szervezet, s ezért tartom fontosnak, hogy háromévente megrendezzük a Máriapócsról elszármazottak találkozóját. Az idei rendezvényünkön olyan nénivel is találkoztam, aki hat évtizede került el a településről, de a gyökerek sohasem szakadtak el.

(PR CIKK)