Mámorító egyenlítés

A lényeg, hogy megvan a Kisvárda első tavaszi pontja, ami után a hibákat is másként látják.Ilyen az, amikor a végén Nagy Bálint bólint, a Kisvárda pedig elkerüli a vereséget. A futball tavaszi nyitányán, az NB II-es szabolcsi újonc a játék képe alapján közel állt a Balmazújváros elleni győzelemhez, ám az első félidőben kapott potyagól miatt végig az eredmény után kellett futnia, így a hajrában esett fejesgól az 1–1-es döntetlenhez volt elég.

– Roppant tehetetlennek érzem magam az ilyen módon kapott gólok után, és gondolom, így vannak vele a játékosok is – vallott színt Révész Attila, a Kisvárda Master Good szakmai igazgatója. – Nem felmentve a csapatot, de tizenkét pontunkba kerültek az eddigi nagy egyéni hibáink. Most is, az első félidőben minden az elképzeléseink szerint alakult, csak a szarvashibával és a kapott góllal nem számoltunk. Óvatosabb kezdést terveztünk, arra számítva, hogy a végén fizikailag ellenfelünk fölé kerekedünk, és eldöntjük a mérkőzést. A nagy hajránk azonban csak a pontmentéshez volt elegendő.

Az egyenlítést követően a végén szinte győzelmi mámort éltek át a kisvárdaiak, és ugyanígy voltak ezzel a két csapat őszi mérkőzését követően a balmazújvárosiak. Pedig ha ezek a találatok elmaradnak, akkor most mindkét félnek eggyel több pont lenne a neve mellett.

– Ez valóban érdekes, és mutatja, hogy mekkora jelentősége van egy-egy győzelemnek – így Révész Attila. – Mégsem mindegy, hogy vereség vagy döntetlen után kezdünk neki az új hétnek, hiszen valamilyen szinten sikerélmény ért bennünket, a felmerülő hibákat is másként látjuk és kezeljük. Továbbra is sok a hiányzónk, de senkinek a visszatérését nem siettetjük, hogy azokra a meccsekre legyen mindenki teljes értékű, amikor a közvetlen riválisainkkal játszunk.

(A teljes cikket elolvashatja a kelet.hu-n és a Kelet-Magyarország 2014. március 4-i számában.)