Focikapus, majd edző lett az ötven éve az egri várat ostromló egykori janicsárból

Nyíregyháza - Kovács János is aktív részese volt az Egri csillagok 50 évvel ezelőtti forgatásának, és ott tanult meg ultizni.

Egy hete a nógrádi Mohorán, a Tolnay Klári Emlékházban ünnepi rendezvényen emlékeztek a legnézettebb magyar film, az Egri csillagok forgatásának ötvenedik évfordulójára. Várkonyi Zoltán fél évszázaddal ezelőtt kezdte forgatni a Gárdonyi Géza azonos című regénye nyomán készült filmet, amelyet 1968-ban mutattak be. A múltidéző beszélgetésen részt vett a Cecey Évát alakító Venczel Vera, a Bornemissza Gergelyt megformáló Kovács István, Benkő Péter (Török Jancsi), Pécsi Ildikó, aki az egyik várvédő nőt játszotta, valamint Kemenes Fanni jelmeztervező és Ordódy György rendező, Várkonyi Zoltán rendező akkori asszisztense.

A megemlékezésen nem, a forgatáson viszont ott volt a nyíregyházi Kovács János. Egy éles szemű segédrendező kiszúrhatta volna a több ezer statiszta közül a sármos fiatalembert. Nem tette, így Kovács János színészkarrierje ennyi volt, a fociban viszont szép pályát futott be. Előbb kapusként, majd trénerként. Jelenleg a Kisvárda Master Good szakmai stábjához tartozik Kovács mester, aki szívesen elevenítette fel a fél évszázada történteket.

Szerencsések voltak

– Tizenkilenc évesen Pécsen voltam katona – kezdte a fél évszázados sztori felelevenítését Kovács János. – Írnokként jó sorom volt, amikor egy magas rendfokozatú főtiszt, talán a zászlóalj parancsnoka közölte: közel kétszázan részt vehetnek statisztaként egy film forgatásán. Az egyébként kiváló századunk is a szerencsés kiválasztottak között volt, így mi is izgatottan vártuk, hogy végül is mi lesz ez.

A kiváló szakasz tagjai, balról a második Kovács János

– Aztán egy nyári nap elindultunk Pilisborosjenőre, a forgatások helyszínére. Ott már felállított sátrak, kantin várt bennünket. Néhány hétig ott voltunk, hiszen sokáig forgatták a filmet. Naponta több órán át gyakoroltuk a jeleneteket, amelyek közül többnek is részese voltam, illetve voltunk. Mi törökként a rosszakat játszottuk. Volt, amikor a várat lövő ágyút töltöttem, ami igen nagyot durrant elsütéskor. Máskor csatasorban masíroztunk, vagy ostromoltunk, vagy csak nagy tömegjelenet részesei voltunk. Mindent alaposan begyakoroltunk, az emlékezetes tűzkerekes jelenetet is legalább tizenötször megcsináltuk.

A nagy zsugázások

– Az igazi színészekkel nem volt személyes kapcsolatunk, az ő jeleneteiket kíváncsiskodóként láthattuk. Esténként pedig beszélgettünk, nem éreztük magunkat rosszul, hiszen a laktanyán kívül voltunk.

Kovács János számára az a nyár másért is emlékezetes marad.

– Szűcs Lajos akkor udvarolt Pécsi Ildikónak, így sok időt töltött a helyszínen. Gyakorta leültek zsugázni, például Bárdi György és Koncz Gábor kezeiben is sokszor volt kártya. Mi tisztes távolból kibiceltünk, és az időtöltésre kedvet kapva én is elkezdtem ultizni. Ott kedveltem meg ezt a remek időtöltést, aminek persze megfizettem a tanulópénzét – így Kovács János.

Az egykori janicsár és statisztatársai számára aztán véget értek a remek hetek. A forgatások befejezés után visszatértek a laktanyába. Volt miről beszélgetniük, a filmet pedig a hivatalos forgalmazás előtt a laktanyában megnézhették. Voltak piszkálódó beszólások, amikor valakire ráismertek a filmben, illetve nagy derültség, amikor feltűnt, hogy a bőszen kardozó törökök, vagy magyar vitézek karján óra villant fel, vagy a csatatéren csikkeket lehetett felfedezni.

– Aligha kell indokolni, hogy milyen nagy élmény volt ez a forgatás. A filmet többször is megnéztem a családdal is. Csak ne lenne olyan régi a felvétel… – így a focitréner.

MTI, KM-ML

Egri Csillagok

Az Egri csillagok (angol cím: Stars of Eger) 1968-ban bemutatott egész estés magyar film, amely Gárdonyi Géza azonos című regénye nyomán készült.

A forgatókönyvírója Nemeskürty István, a rendezője Várkonyi Zoltán, a zeneszerzője Farkas Ferenc, a producere Németh András, a főszereplői Kovács István, Venczel Vera és Sinkovits Imre.

A mozifilm a Mafilm gyártásában készült, és a MOKÉP forgalmazásában jelent meg.

Műfaját tekintve filmdráma, háborús film, kalandfilm, romantikus film és történelmi film.

Magyarországon 1968. december 19-én mutatták be a mozikban.

Az Egri csillagok külföldre exportált verziójának filmszalagja csaknem 1000 méterrel volt rövidebb az eredetitől.

Az Egri csillagok a mai napig a legnézettebb filmnek számít Magyarországon: összesen 18 millióan váltottak rá jegyet a mozikban.

A kétrészes film összköltségvetése 45 millió forint volt – a tervezett 19 millió helyett.