A kiesés már régen nem téma

A tavaszi szereplés alapján dobogós Nagykálló a kupasorozatot sem hanyagolta el.Harminchat begyűjthető pontból huszonnégyet „bekaszált” (a leosztás: hét győzelem, három döntetlen, mindössze két zakó)  a Nagykálló, amely elhúzta a csíkot a kieső zónából. Az őszi idény végén a tizennegyedik, azaz a kipottyanás veszélyével fenyegető pozícióból öt hellyel feljebb tornázta magát – a tél óta Borza László irányításával menetelő – megyei első osztályú futballcsapat. Noha a táblázaton jelentkező különbség nem annyira szembeötlő, annál inkább szebben mutat, hogy a pillanatnyi állás szerint még éppen megkapaszkodó helyet elfoglaló Mátészalkával szemben tizenegy egységnyi előnyt épített az idén nagyot domborító legénység. Így a búcsú réme már régen nem téma, mindenki előretekint.

– A tavaszi szereplés alapján dobogósok vagyunk, azt gondolom, ez önmagáért beszél – rögzítette a megfellebbezhetetlen tényt Borza László, a legutóbb Mátészalkán diadalmaskodó Nagykálló edzője. Mindemellett „fiai” a Magyar Kupát sem fürödték le: öt fordulót éltek túl, immár az országos főtáblára jutásért hajtanak. – Túlszárnyaltuk azt, amire előzetesen számítottam, bár sejtettem, a csapat többre hivatott annál, mint, hogy szimplán a bentmaradás kiharcolásért küzdjön. Sikerült bizonyítani, más kérdés, olyannyira balszerencsésen alakultak számunkra az eredmények, hogy a tabellán látványosan nem tudtunk előrelépni. Ha a hátralévő három meccsből kettők megnyernénk, akkor becsúszhatnánk a nyolcadik hely környékére, ebben az esetben elmondhatjuk, kihoztuk a maximumot ebből a szezonból. Elégedett vagyok a régi, és persze az új játékosok hozzáállásával és teljesítményével, ami a jövőre nézve biztató lehet, persze ez nem jelenti azt, hogy hátra dőlhetnénk.