Nyíregyházi TK - Civilben kertész a világbajnok

Nyíregyháza - Egyéni címét nem adná oda a világcsúcsért Kakuk Levente, aki számára csak álom, hogy profi tekéző legyen.

Attól vált igazán bravúrossá a Nyíregyházi TK legutóbbi győzelme, hogy az ellenfél soraiban az aktuális egyéni világbajnok is gurított. A 624 fáig jutó Kakuk Levente ugyan egymaga nagyobb különbséggel győzte le ellenfelét, mind a másik öt párban az NYTK-osok a csapattársait, de ez nem jelentett számára vigaszt. A világbajnokkal még azok előtt beszélgettünk, hogy kiderült volna, csapata 5–3-as vereséggel távozik Nyíregyházáról.

– Nem érzem annak a nyomasztó terhét, hogy egyéni világbajnokként szerepelek hétről hétre, megmaradtam annak a Kakuk Leventének, aki voltam – felelte kérdésünkre, hogy mi változott tavaly május óta. – Szerencsére korábban voltam már páros és csapat világbajnok is, az egyéni elsőséggel vált teljessé a paletta, immár ötszörös világelsőnek valhatom magam. Az viszont kétségtelen, hogy az egyéni világbajnokságnak van a legnagyobb presztízse, ez sportágunk legértékesebb címe.

És mi a helyzet a világcsúccsal, ami a sportág szabályai szerint csak világbajnokságon elért eredménnyel lehet megdönteni?

– A legutóbbi világbajnokságon Kiss Tamás 734 fával ért el új világcsúcsot, nekem a döntőben 725 sikerült, tehát lehet azt mondani, hogy egyetlen dobáson múlott – így Kakuk Levente. – A döntőben az a fontos, hogy meglegyen a győzelem és vele együtt a világbajnoki cím, a csúcs a hab lett volna a tortán, és nem cserélném el az egyéni elsőségemre.

A bélapátfalvai származású és nevelésű játékos 11 évet húzott le Szegeden, amikor a nyáron a váltás mellett döntött, és Győrbe tette át a székhelyét. Ezzel éppenséggel nem kis témát szolgáltatott a sportág berkein belül.

– Az utóbbi években már érlelődött bennem, hogy váltani kell, és tavaly májusban érkezett el ez a pillanat, így kerültem Győrbe – így Kakuk Levente, akit a nyíregyházi mérkőzésre „elkísérte” kutyája, a Mike névre hallgató spániel is.

Nyilván tekében is a feltételek diktálnak, de vajon ebben a sportágban az egyéni világbajnok profi sportoló?

– Olyannyira nem, hogy a csapat névadó szponzoránál, a győri városüzemeltetésért felelős cégnél dolgozok, mint kertész, minden nap reggel hattól délután kettőig. Ez a sportág sajátossága, minden egyes játékos, még a világbajnokok is dolgoznak, talán a Szlovákiában játszó vajdasági Zavarkó Vilmost leszámítva. Így vannak ezzel a németek, a horvátok és a magyarok, tehát a sportág legjobbjai egytől egyig. A szabadidőnkben edzünk, a hétvégénket áldozzuk fel a bajnokikra, de mondok mást: a világbajnoki részvétel is a szabadságunk terhére megy. Nem lenne baj, ha az ember világbajnokként el tudná érni, hogy ez ne így legyen, és az elkövetkezendő években sem nagyon várható változás. Sajnos...

A teljes cikk a Kelet-Magyarország 2016. február 3-i számában és a kelet.hu-n.