A másnap is hozott egy elsőséget

Nyíregyháza - Szokol Dianna két aranyért ment, és azt haza is hozta a londoni masters úszó Európa-bajnokságról.

Két arany- és egy ezüstéremmel zárta a masters (avagy veterán, de hát hölgyek esetében ilyet nem szabad leírni) úszó Európa-bajnokságot a nyíregyházi fogorvos, Szokol Dianna. A kontinensbajnokságot éppúgy Londonban rendezték, mint a „nagyok” seregszemléjét.

Szokol Diannának korábbról volt már Eb-aranya, ám azt még 11 évvel ezelőtt szerezte. Ezúttal 400 és 800 méter gyorson végzett az élen, 200 méteren pedig másodikként csapott a célba, vagyis folytatta azt a remek szereplését, amely a tavalyi, kazanyi masters világbajnokságon szerzett érmekkel elkezdett. A mezőny nagyságáról pedig annyit, korosztályában, vagyis a 45-49 évesek között nyolcszázon több mint százan, négyszázon 167-en, kétszázon pedig közel kétszázan indultak.

– A számomra nagy sikereket hozó kazanyi világbajnokság után sem álltam le, augusztustól máris elkezdtem a felkészülést az Európa-bajnokságra – mesélte dr. Szokol Dianna. – Ez a verseny is csak egy fontos állomás volt, mert a nagy cél a jövő évi masters világbajnokság, amelyet Budapesten rendeznek majd. A felkészülés első részét Chrenkó Mátéval végeztem, az utolsó hat hétben azonban újra a korábbi edzőm, Sajgó László irányította az edzéseimet.

A két arany- és egy ezüstérem csaknem a maximum, amit ki lehetett hozni a londoni szereplésből, így Szokol Dianna aligha elégedetlenül tért haza.

– Négyszáz és nyolcszáz gyorson egyértelműen az aranyéremért mentem, és sikerült is megvalósítani a terveimet – így a fogorvosnő. – Nyolcszázon különösen jó időt értem el, mindent elárul, hogy a nevezési időm alapján huszonöt évesekkel kerültem egy futamba, de közülük is sikerült megelőznöm hatot. A négyszáz méteren szerzett elsőségem érdekessége pedig az volt, hogy egy ideig másodiknak hittem magam, aztán kiderült, hogy az elém rangsorolt lány egy hosszal kevesebbet, tehát csak háromszázötven métert úszott. Ez úgy fordulhatott elő, hogy hatalmas volt a mezőny, emiatt egyidőben a medence mindkét végéből rajtoltattak úszókat, egyszerre tehát ketten úsztunk egy pályán. Az említett rivális végül nem ott ért célba, ahol kellett volna, hanem a másik oldalon, ezt kiszúrtuk, az óvásunkat elfogadták, másnapra kiderült, hogy én vagyok a bajnok. Ami pedig a kétszáz métert illeti, az ott elért második helynek is nagyon örülök, mert roppant fárasztó volt az egész viadal, és abból a versenyszámból is kihoztam a maximumot.