Napéjegyenlőségnek (latinul aequinoctium) nevezzük azt, amikor egy égitest mindkét féltekéjén a nappal és az éjszaka hossza megegyezik: ekkor a Nap 90° magasan delel az Egyenlítő felett, így a nappal és az éjszaka ezeken a napokon mindenhol ugyanannyi ideig tart. A Földön a márciusi napéjegyenlőség napja március 21. (illetve március 20. ritkán március 19., a naptárrendszer és a Föld mozgásának eltérései miatt). A XXI. században 2011 volt az utolsó olyan év, amikor március 21-én következett be ez az időpont, innentől a század végéig mindig korábban lesz.Az északi félgömbön tavaszi napéjegyenlőségnek, a délin őszi napéjegyenlőségnek nevezik. A két féltekén ez a csillagászati tavasz, illetve a csillagászati ősz kezdete is egyben. Az asztrológiai év kezdete. A nap a Kos jegyébe lép, ekkor indul újra az évkör.A római katolikus egyház annak érdekében, hogy a húsvét időpontját egyszerűbben meg lehessen határozni, a napéjegyenlőség időpontját mindig március 21-ére teszi.Napéjegyenlőségek és napfordulók időpontjai: http://hu.wikipedia.org/wiki/Napfordul%C3%B3

Kossuth a nemzeti függetlenségért, a feudális kiváltságok felszámolásáért, s a polgári szabadságjogok biztosításáért vívott XIX. századi küzdelem legnagyobb alakja volt. Nevéhez fűződött az Iparegylet megalakítása, valamint a gazdasági önállóság előmozdítására az első magyar Iparműkiállítás megszervezése. Kezdeményezője volt a Magyar Kereskedelmi Társaság, a Gyáralapító Társaság és a Védegylet megalakításának. 1848. március 17-től ő volt a gróf Batthyány Lajos vezette első magyar felelős kormány pénzügyminisztere, majd 1848. októberétől a Honvédelmi Bizottmány elnöke. A kormány lemondása után, 1848. novemberétől a végrehajtó hatalom a Bizottmányra szállt, amely őt választotta elnökévé. Így a szabadságharc alatt döntő befolyást gyakorolt az események menetére. A Habsburg-ház 1849. április 14-i trónfosztása után ő lett Magyarország kormányzója, ideiglenes államfője. 1849. augusztus 11-én Aradon lemondott és Görgeyre ruházta a hatalmat, majd az augusztus 13-i világosi fegyverletétel után emigrációba kényszerült, de élete végéig harcolt a magyar ügyért.

Felismerte, rendszerezte és leírta a mechanikai alaptörvényeit.

Igyekezett megszilárdítani irodalma külső és belső helyzetét mind a törökkel, mind a Bethlen Gáborral megkötött békével. I. Miksa magyar király (II. Miksa néven német-római császár és cseh király) és Mária spanyol hercegnő gyermeke. 1577-ben, a németalföldi felkelés idején átvette a helytartóságot, azonban tényleges hatalmat nem tudott szerezni. Végül 1581-ben teljes kudarcot vallott, Orániai Vilmos hívei kerekedtek felül, így el kellett hagynia Németalföldet. Linzben telepedett le, majd 1593-ban Alsó- és Felső-Ausztria helytartója lett. A protestánsokkal szemben erélyesen lépett fel, ebben Melchior Khlesl bíboros volt a fő támogatója és mindenható tanácsadója. A tizenötéves háború idején teljesen megromlott a viszonya császári bátyjával, az üldözési mániában szenvedő Rudolffal. 1606-ra a törökökkel vívott háború és a Bocskai-felkelés a szakadék szélére juttatta a birodalmat, így békét kötött mindkét ellenséggel. Így jött létre a Bocskai-felkelést lezáró bécsi béke és a tizenötéves háborút befejező zsitvatoroki béke. 1608-ban az osztrák, a morva és a magyar rendek nyílt katonai fenyegetéssel arra kényszerítették I. Rudolf magyar királyt (II. Rudolf néven német-római császár és cseh király), hogy mondjon le Ausztria, Magyarország és Morvaország trónjáról öccse, Mátyás főherceg javára. Ugyanebben az évben, november 19-én Pozsonyban, a Szent Márton templomban Forgách Ferenc prímás és báró Illésházy István nádor fényes külsőségek között megkoronázta. Az országgyűlés választotta királlyá, kötelezte a rendi jogok szavatolására és a vallásszabadság biztosítására. 1611-ben a cseh tróntól is sikerült megfosztania császári bátyját, majd annak halála után, 1612. júniusában német-római császárrá választotta a frankfurti gyűlés és meg is koronázta. Hosszú viszálykodása Rudolffal teljesen kimerítette, egyre több betegséggel kínlódott, így Khlesl kormányzott helyette, de Mátyás elvárásai szerint. 1612-ben az Erdély megszerzésére irányuló törekvése meghiúsult, majd Báthori Gábort támogatta Bethlen Gáborral szemben. A külpolitikai helyzetet a béke meghosszabbításáról a törökökkel megkötött 1615. évi bécsi szerződés, valamint a Bethlen Gáborral megkötött nagyszombati béke stabilizálta. Gyermeke nem volt, utódjául unokaöccsét, Ferdinándot jelölte meg, és hozzájárult ahhoz, hogy 1617-ben cseh, majd 1618-ban magyar királlyá válasszák. Ferdinánd azonban összejátszott Mátyás öccsével, Miksával, megfosztották hatalmától, Khleslt pedig elfogatták. Testben és lélekben megtörve halt meg, a bécsi kapucinusok kriptájában temették el.