A Napló vendége: Fazekas Jánosné dr., a NAV regionális főigazgatója

Debrecen - Eredményes év után - A NAV Észak-Alföldi Regionális Igazgatósága tavaly 600 milliárd forint adót szedett be.A kincstár szemszögéből nézve a hazai hivatalok alfája és omegája a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, hiszen költségvetési bevételek nélkül bizony megállna az ország. A NAV Észak-Alföldi Regionális Főigazgatósága eredményesség szempontjából milyen évet zárt tavaly a régiók között? És milyet Hajdú-Bihar a másik két megyéhez képest?

Fazekas Jánosné dr.: Az Észak-alföldi régió a vidéki régiók között a legnagyobb. A 2012. évünk eredményes volt: 600 milliárd forint adóbevételt szedtünk be, míg a visszautalások 118 milliárd forintot tettek ki. A bevételünk a korábbi évhez viszonyítva nettó 55 milliárd forinttal volt több. A központi költségvetéshez való hozzájárulásunk 2012-ben 6 % volt, úgy, hogy a nagy adózóink nem a régióban, hanem a Kiemelt Adózók Főigazgatóságán teljesítették adókötelezettségüket. 2013-tól azonban visszakerültek a régióba, így adózásuk jelentős bevétel-növekedést eredményez majd és ezáltal várhatóan a régió hozzájárulása is növekszik a költségvetés bevételeihez.

Természetesen ezen vállalkozások „visszakerülésével” az adóhatósági feladatok is növekednek. Az elmúlt évben a bevételek összetételében egyébként átrendeződés következett be. A növekedés – a társasági adó és az egyszerűsített vállalkozási adó kivételével – valamennyi adónemet érintette, de a legjelentősebb az Áfa adónemben volt. A kétszázalékos adókulcs növekedése mellett az Áfa bevételek gyarapodásában nagy szerepe volt a „preventív” ellenőrzéseinknek, amelyek arra irányultak, hogy a jogosulatlan visszaigényléseket megakadályozzuk. Ennek eredménye a számszerű adatokban is kifejeződött. Jelentős bevétel növekedést tapasztaltunk a személyi jövedelemadóban is. A régión belül Hajdú-Bihar megye a gazdaságilag legerősebb területünknek számít, ha rangsort szeretnénk felállítani. Az összbevételünk mintegy 42 százaléka ebből a megyéből származott 2012-ben, de például a nettó áfában ez az arány az 50 százalékot is meghaladta.

A régió három megyéje közül hol a legrosszabb az adózási fegyelem? És miért?

Fazekas Jánosné dr.: Az elmúlt évben 36 ezer 43 ellenőrzést végeztünk. Az ellenőrzéseink három nagy csoportba sorolhatók: utólagos ellenőrzések, ahol öt évre visszamenőleg végezhetjük a gazdálkodás és az adókötelezettség teljesítésének vizsgálatát; a kiutalás előtti ellenőrzések – amelyben a visszaigényelt adók (ÁFA, Szja) kiutalása előtt vizsgálódunk; helyszíni operatív ellenőrzések, amelyek a fokozott helyszíni jelenlétet biztosítják munkánkban adatgyűjtési és preventív jelleggel.

Korábbi tapasztalataink alapján azt láttuk, hogy a vállalkozások túlnyomó többsége (majdnem 90 százaléka) igyekszik a törvényi követelményeknek megfelelően végezni tevékenységét. Van viszont egy bizonyos vállalkozói kör, amelynek gazdálkodásában fokozottan érvényesül az adójogszabályok kijátszására irányuló tevékenység. Ezek a vállalkozások – általában jogosulatlan visszaigényléseikkel – jelentős kárt okoztak és okoznak mind a költségvetésnek, mind pedig a többi vállalkozásnak, és tisztességtelenül jutnak előnyhöz. Ezért ellenőrzési tevékenységünkben fontos célnak tekintettük és kiemelten kezeltük a jogosulatlan visszaigénylések kiszűrését és megakadályozását, valamint azt, hogy fokozzuk a preventív jellegű operatív ellenőrzéseket, a helyszíni jelenlétet.

Ez utóbbinak fontos állomása volt a nyugtaadás, illetve a foglalkoztatás ellenőrzése mellett a piacok ellenőrzése, különösen a nagybani piacok ellenőrzése. (A debreceni nagybanira például az elmúlt időszakban kéthetente visszatértünk, de az egyes ott kereskedőknek „ez sem volt elég”.) Elmondhatom, hogy minden megyében növekedett a feltárt adókülönbözet.

HBN-PA