Nem mindegy, hogy mit posztolunk

Nyíregyháza - A szakember szerint érdemes odafigyelnünk a közösségi jelenlétünkre.

A munkáltatók külföldi mintára már itthon is értékként tekintenek a közösségi médiából nyerhető információhalmazra, amely a korábbi munkatapasztalatokat, tanulmányokat és az önéletrajzban sorolt készségeket egészítik ki. A jelentkezők internetezési szokásaiból modellezhető az alkalmazkodás képessége, a tanulási hajlam, a rugalmasság és az érzelmi intelligencia. A felvételiző közösségi média aktivitása, internetes érdeklődési köre, keresési szokásai pontosabb képet adnak a HR szakemberek számára. Ennek tudatában az álláskeresők újabb hatékony eszközt kapnak a kezükbe, ha tudatosan használják ezeket a csatornákat.

Árulkodó fotók, lájkok

– A kiválasztás egy sokrétű folyamat. Megnézzük, amit a pályázó az önéletrajzában leír, beszélgetünk vele az interjún, de arra is mindig rákeresünk, hogyan van jelen online. Beírjuk a jelölt nevét a keresőbe, gyakran a megadott cégeket is mellétesszük, így pontosabb a találat. Ezen kívül a Linked­In- (üzleti közösségi honlap) és a Facebook-profiljuk az, amit meg szoktunk nézni, természetesen a személyiségi jogokat tiszteletben tartva – mondta el érdeklődésünkre Szilágyi-Bécsi Tímea fejvadász és coach (fejlesztő, nevelő szakember, aki az ügyfelet személyre szabott tanácsokkal látja el egy meghatározott cél elérése érdekében).

– Ami minket leginkább érdekel, hogy milyen publikus képei vannak, és hogyan jelennek meg ezeken a fotókon a pályázók: ha valakinek túl sok részeg-bulizós fényképe van fent, akkor ez nagyon sokat elárul róla, arra következtetünk, hogy a munkában sem fog jól teljesíteni.

A szakember a közösségi oldal egy másik, a munkáltató szempontjából mérvadó fejlesztését, a lájkot is kiemelte.

– A látható kedveléseket is számba vesszük, így tudva meg többet a jelölt érdeklődési köréről. Ha ez nem egyeztethető össze a munkavégzéssel vagy az adott cég értékrendjével, filozófiájával, az megint kizáró ok lehet, ezért nem mindegy, ki mit posztol, illetve lájkol a Facebook-on: aki mondjuk sokat szidja a volt munkahelyét, várható, hogy a következő céggel is így tesz, és ez szintén nem az ő javára billenti a mérleg nyelvét – mutatott rá Szilágyi-Bécsi Tímea, aki a közösségi oldalak pozitívumaira is kitért.

– Ha azonban nagyon sok szakmai cikket oszt meg, abból látjuk, hogy valóban szereti, amit csinál, folyamatosan tájékozódik. A szakképzett jelentkezők esetében megvizsgáljuk, van-e LinkedIn fiókjuk, hogyan állították össze a profiljukat, milyen csoportokhoz csatlakoztak, hogyan fogalmazzák meg a véleményüket, hogyan kommunikál írásban. Sokszor aki nagyon jó szakmailag, a munkahelyen kívüli megnyilvánulásai miatt nem alkalmazható.

– Arra is volt példa, hogy valaki valótlant állított az önéletrajzában, de annyira nem volt következetes, hogy a Facebook-profilján ehhez igazítsa a munkahelyeinek a listáját. Ezeket tisztázzuk az interjún, mert lehetett figyelmetlenség is, vagy egyszerűen nem akart túl sok információt beírni az életrajzába, ezért hagyott ki egy-egy céget.

Nem árt ellenőrizni

– Már nem lehet teljesen szétválasztani a munkát és a magánéletet: ha például a sajtós vagy marketinges állásra jelentkező nevét beírjuk a keresőbe, és ott nem megfelelő helyzetekben készült fotók jelennek meg róla, akkor nem fogják alkalmazni, mert nem akarják majd, hogy az ő arca képviselje a céget. Nem árt tehát egy pozíció megpályázása előtt ellenőrizni, milyen képek vannak fent rólunk a neten, és eltávolítani a nem megfelelőket, mert komoly vízválasztói lehetnek az elhelyezkedésünknek – tanácsolta a fejvadász.

KM-CSA, NYZS