Egészség, esztétika

2019.06.30. 13:30

Nincs biztonságos barnulás, nincs okunk a napon lenni

Egyéves kor alatt ne tegyük ki a gyerekeket a napfény veszélyeinek!

Illusztráció: Pixabay

Az éghajlatváltozás, a globális felmelegedés következtében hazánkban is növekszik a napsütéses órák száma, országos átlagban 17 százalékkal volt több 2018-ban, mint az 1981–2010 közötti átlag, tavaly a május bizonyult a leginkább napfényes hónapnak – olvasható az Országos Meteorológiai Szolgálat regiszterében.

Tíz perc elég

A kánikulában nemcsak meleg van, hanem az UV-sugárzás is nagyfokú, s egyre erőteljesebb. Az elmúlt napokban 7,8 erősség alá egyik nap sem esett vissza, ami nagyon erősnek, sőt extrém erősnek nevezhető, a leégéshez elég 15 perc folyamatosan a napon. A bőrgyógyászok kitolják, s most már azt javasolják, hogy délelőtt 10 óra és este 5 között ne tartózkodjunk hosszan a napon.

– Ez megfontolandó, ugyanis hazánkban is egyre több rosszindulatú bőrrákot találunk, a melanómás betegek száma növekedett – mondta el dr. Szondy Györgyi bőrgyógyász főorvos. – Azt javasoljuk, hogy akinek sok anyajegye van, évenként nézesse át, s amikor egészségnapokon belebotlanak a csupán néhány perces vizsgálatba, érdemes élni a lehetőséggel. A májusi melanómahéten – amikor bárki bekopoghat a dermatoszkópos vizsgálatainkra – , eljött hozzánk egy fiatal nő, a közösségi oldalon látta meg a szűrésről szóló felhívást, két rosszindulatú elváltozást is észrevettünk a bőrén, időben megműtötték, szövődmények nélkül – mesélte az esetet a főorvos.

– Bizonyos szabad szemmel is látható elváltozások esetén nem szabad halogatni a kivizsgálást és az úgynevezett ABCDE-szabály szerinti önvizsgálatot. Az angol mozaikszó arra utal, ha változott az anyajegy alakja, elmosódott a határa, vagy élesen elkülönül a környezetétől, különböző színárnyalatokat mutat, a mérete megváltozott (6 mm feletti átmérőjű anyajegyeknél nagyobb a melanóma kockázata), orvoshoz kell fordulni – nyomatékosította dr. Szondy Györgyi, aki szerint nincs okunk a napon lenni, hiszen az esztétikai szempontok nem írhatják felül az egészséget. Aki depresszióval küzd, az sportoljon. Az első napsugarakból annyi D-vitamint szintetizál a szervezet, amennyi számára szükséges, attól többet úgysem hasznosít – hangsúlyozta, és ezzel megdöntötte a napimádók D-vitamin-mítoszát is. A gyerekeknél nagyon fontos a fényvédelem, számukra külön fényvédőket gyártanak, amelyek elnyelik vagy visszaverik a fényt, ezek másfajta anyagok, mint amelyek a felnőttek számára forgalmazott termékekben találhatók.

– Féléves kor előtt ne kenjünk semmit, ne tegyük ki napfénynek a gyereket, egyéves kortól lehet használni, de nem ajánlott a hosszas napfürdőzés. Ne sajnáljuk, s kenjünk magunkra elegendő mennyiséget a pasztából, ujjbegynyi nem elég! A felnőtteknek 6-7 kiskanálnyi biztonságot nyújt, a krémezést 2-3 óra elteltével meg kell ismételni, ugyanis a vízálló készítmények is kioldódnak 20-30 perc után. Az nagyon fontos, hogy mielőtt kimegyünk a napra, már előtte 20-30 perccel be kell kenni magunkat, hogy amíg kiérünk a strandokra, tengerpartokra, beszívódjon, s kifejtse hatását a készítmény. Tévhit, hogy akinek sötét típusú bőre van, annak nem muszáj fényvédőt használni, mindenkinek ajánlott – tett hozzá a szakorvos.

Nincs biztonságos barnulás

Piros folt, bőrpír és hólyagok – a napégés tünetei csak napok múltán enyhülnek.

– Nem vagyok nagy strandrajongó, jobban szeretem a hegyvidéki terepet, a nagy kirándulásokat, de meghajolva a gyerekek akarata előtt, nyaranta rendszeresen eljárunk fürdőzni, oda ahol, jól meg lehet húzódni az árnyasban, a direkt napon nem tartózkodunk sokat, csak amíg a vízben lehűtjük magunkat, aztán irány a lombos fák alatti nyugágy – mondta el a nyíregyházi Czellár Anikó. – A leégéstől azóta tartok, amióta egy spanyolországi nyaralás alkalmával láttam rákvörösre égni barátaink lányát. Kifeküdt a tengerparti strandra, nem gondolta, hogy estére a felhólyagosodott bőrét gyógyszertári készítménnyel kell majd kezelni, olyan fájdalmai lesznek. A hámhiányos területeken a bőrét néhány nappal később még idehaza is kezelték, szerintem egy életre szóló lecke volt számára az a néhány nap – jegyezte meg Anikó.

A szolárium sem ajánlott

– A Magyar Dermatológiai Társulat szerint nem létezik olyan, hogy „bőredzés”, nem lehet sehogy sem felkészülni a napos időszakra. Tévhit, hogy szoláriumozással alapszínt varázsolunk a bőrünkre és „bátrabban” napozhatunk – mondta el dr. Szondy Györgyi főorvos, s hozzátette, hogy a 35 éves kor alatti szoláriumhasználat 59 százalékkal növeli a melanóma kialakulásának rizikóját, a mesterséges barnító fény emellett öregíti és ráncossá is teszi a bőrt.

– A bőrnek van egy természetes védelmi rendszere a napsugárzás ártalmas hatásaival szemben, a külső hámréteg, a felhám az ultraibolya fény hatására fokozza a bőr színét meghatározó pigmentsejtek festékanyagának, a melaninnak a termelését. A barnulás valójában a bőr védelmi reakciója, amikor többletmelanin keletkezik, mert a festék­anyag elnyeli az UV-sugarak egy részét, megakadályozva, hogy a mélyebb rétegekbe hatoljanak – tudtuk meg.

A napfény egy elektromágneses energia, melyet a nap és a többi csillag bocsát ki, a napfénynek csak egy meghatározott, 100 és 400 nanométer közé eső, hullámtartománya az UV (ultraibolya) sugárzás, mely a szemnek láthatatlan. Az UV-sugárzást szokás tovább bontani UVC, UVB és UVA sugártartományokra. Az UVC-sugarak normál esetben elnyelődnek az atmoszférában és az ózonrétegben, azonban az elvékonyodott ózonréteg területén elérhetik a földfelszínt. Az UVB-sugarak a bőr felső rétegeibe hatolva felelősek a napégésért és az esetleges DNS-lánc-károsodásokért, és szerepet játszanak a sugarak a bőrrák kialakulásában. Az UVA-sugarak a bőr mélyebb rétegeibe hatolva úgynevezett „fényöregedést” és allergiát okozhatnak.

KO

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában