A virtuálisból vissza a valóságba

Furcsa időszakon vagyunk túl, a járvány megfékezésében hosszú hetekig a távolságtartás megkérdőjelezhetetlen szabály volt, azonban ellenkezett az ember társas kapcsolatokat igénylő természetével.

Elnyomtuk a kapcsolattartási ösztöneinket, szokásainkat, nem találkozhattunk rokonainkkal, barátainkkal, otthon távoktatásban tanultak gyerekeink, mellőzve a csapatmunka minden előnyét és problémamegoldásra kényszerítő nehézségeit.

Elszoktunk a közösségi élettől, ezért a vakáció, a nyári szabadság a szociális kapcsolataink újraépítéséről fog szólni – hívják fel a figyelmet a pszichológusok, akik szerint a karanténban töltött idő lélektani hatásait fel kell oldani, ki kell pihenni.

Élményszerzés közösségben

– Itt a vakáció, mindenki megkönnyebbült egy picit, véget ért a távoktatás, és innentől szabadabban mozoghatnak a gyerekek is.

Valószínűleg az idén „nem fog senki világgá menni” a bizonyítvány miatt, a rendkívüli helyzetben a tanárok rugalmasak, toleránsak voltak, a megszokottnál jóval kisebb teljesítménykényszer, és versengés jellemezte az ismeretszerzést otthon.

Fontos, hogy a szülő ismerje el a gyerek munkáját, dicsérje meg, hiszen nagyon sokan segítség nélkül, önállóan ugrották meg a digitális oktatás akadályait – emelte ki Oláh Gabriella szakpszichológus.

– Az addig napról napra építgetett, gyerekek közötti viszonyok és a tanár-diák kapcsolatok hirtelen megszakadtak márciusban, e kapcsolati hálót igazán már csak a következő tanévben lehetséges újraszőni.

A nyári táborok jó lehetőséget nyújtanak a szociális kapcsolatok, a közösségi élmények visszaszerzésére.

Érdemes kezdeményeznie a szülőnek a napközis programokat, egyrészt a társaságban töltött minőségi elfoglaltság miatt, másrészt ki kell zökkenteni a fiatalokat a digitális világból, amelybe az online tanulás miatt „bele is fagytak” kissé – hívta fel a figyelmet a szakpszichológus.

Azzal folytatta, a mostani gyerekek egyébként is a digitális világ bűvkörében élnek, fontos, hogy kontroll és felügyelet nélkül ne üljenek az okoseszközök előtt. Hasznos elfoglaltságot kell találni, fix napirendet kialakítani a szün­időben is, hogy ne csússzanak szét tétlenül a mindennapok.

– Maximum a szünidő utolsó hónapjában gyakoroljanak, de ne erőltessük a tanulást, alapesetben ezt a tanácsot szoktuk adni, azonban az idei rendkívüli tanév után, augusztusban vegyék elő a könyveket, és nézzék át a tananyagot.

A távoktatásban az iskolai módszerektől, munkaformáktól eltérő mederben folyt a tanulás, nem volt egyenletes a terhelés, a számonkérés.

Ennek ellenére a hiányosságok pótlását nincs értelme a nyárra időzíteni, inkább kapcsolódjon ki, töltődjön fel a gyerek – hangsúlyozta a szakember, aki a zárkózott személyiségtípusoknak azt ajánlotta, kerekedjenek fel, kiránduljanak, táborozzanak, ne gubózzanak be.

– A zárkózottabbak valójában még jól is érezték magukat az elszigeteltségben. Ők egyébként is kerülik a társaságot, nehezebben találnak barátra a kapcsolataikban szorongók.

Számukra kihívás lesz újra közösségben megtalálni a helyüket, alkalmazkodni másokhoz. De legyen szó fiatalról vagy felnőttről, az idei nyár a szociális kapcsolataink visszaépítéséről szól majd – tette hozzá Oláh Gabriella.

KO