van mit nézni

2021.02.11. 08:55

„Bedarálnak” bennünket a filmsorozatok

Az egyre merészebb és formabontóbb sorozatok születtek az elmúlt években, s ez a sikerük egyik kulcsa.

Boros Norbert

Forrás: shutterstock

A tavasz 17 pillanata, A Fekete Macska Bandája, Onedin család, Rabszolgasors, Kórház a város szélén, Nők a pult mögött, A klinika, Dallas – hogy pár sorozatot említsünk az első jelentősebb hazai korszak, a 70-es, 80-as évek klasszikusai közül. Izgalommal vártuk az aktuális részeket, vajon mi történik a főhőseinkkel, legyen szó akár Stirlitzről, Sova és Brinkmann doktorról, vagy éppen Jockey Ewingról. A sorozatok mindig is a televíziózás szerves részét képezték, ám az utóbbi években sosem látott népszerűségnek örvendenek, a legkülönbözőbb műfajú szériák hatalmas rajongótáborokkal rendelkeznek. A teljesség igénye nélkül a Peaky Blinders, a Trónok harca, a Riverdale, a Tudhattad volna, A nagy pénzrablás, a Bebörtönözve, a Hatalmas kis hazugságok, a Modern család mindig találnak új rajongókat maguknak.

Fotó: Shutterstock

De vajon mi áll a sorozatok sikerének hátterében? Dr. Váró Kata Anna egyetemi oktató, film- és színházkritikus válaszolt a Hajdú-bihari Napló kérdéseire.

Eddig is sikeresek voltak a sorozatok, de az utóbbi időkben soha nem látott népszerűségre tettek szert. Minek tulajdonítható az újonnan kapott lendület?

A nézőszámokra korábban sem lehetett panasz, sőt! Régebben külföldön és itthon is szűkebb volt a csatornaválaszték, ahogy a műsorkínálat is, így a népszerű televíziós sorozatok hétről hétre nézők millióit ültették egyszerre a televíziókészülékek elé. Aztán másnap az iskolától a fodrászüzletig mindenki arról beszélt, hogy milyen sanyarú a sorsa Isaurának (Rabszolgasors), milyen piszkos húzásai vannak Jockeynak (Dallas), milyen jóképű Ross doktor (George Clooney – Vészhelyzet) és ki mennyit könnyezett a Tövismadarak románcán. Arról nem is beszélve, hogy tömegesen iratkoztak be karatézni a Linda hatására, próbálták meg Thomas Lieven receptjeit az asztalra varázsolni a Nem kell mindig kaviár után, vagy megirigyelve Jennifer Aniston hajkoronáját a Jóbarátokban, rohantak a fodrászhoz „Rachel-frizuráért”. Tehát nézettségben és nézői reakcióban nem volt hiány régebben sem.

„Most azonban valóban más a helyzet, mert nemcsak a csatornák száma és műsorkínálata bővült, de a házimozi-csatornáknak, illetve az internetes gyártó/forgalmazóknak köszönhetően új játékosok léptek színre, akik ontják a színvonalasabbnál színvonalasabb saját gyártású sorozataikat, melyek az online terjesztési felületnek köszönhetően még könnyebben eljuttathatók a célközönséghez.”

Újabban pedig már nem is feltétlen kell egy teljes hetet várnunk a folytatásra, mert az egyik internetes forgalmazó, a Netflix pár éve bevezette, hogy egész évadokat tesz egyszerre elérhetővé, ami egyik pillanatról a másikra divatba hozta a „sorozatdarálást” – újabb nézői rétegeket nyerve meg ezzel a sorozatoknak.

Mi a sorozatok sikerének a kulcsa? Mivel tudják felülmúlni a filmeket?

Dr. Váró Kata Anna | Fotó: Czinege Róbert-archív

A filmekkel ellentétben a sorozatok nem csupán másfél-két órára szippantanak be bennünket az adott cselekményvilágba, hanem akár hosszú éveken át kísérhetjük figyelemmel kedvenceink sorsát. A sorozatok több időt adnak a karakterek építésére, a jellemek árnyalására és nem kizárólag a főhős, hanem a mellékszereplők esetében is. Ez nemcsak a figurákat teszi érdekesebbé, de több, a nézőket meglepő fordulatra is lehetőséget kínál. A nagyjátékfilmek túlnyomó részében egy hős áll a középpontban, és egy fő cselekményszálra összpontosít az elbeszélés, amihez rendszerint kapcsolódik egy romantikus mellékszál, illetve akár több más mellékszál is, amelyek szorosan összefüggenek a fő cselekményszállal. És azt is megszokhattuk, hogy a film végén rendszerint minden a helyére kerül. A sorozatokban a mellékszálak, romantikus mellékszálak megsokszorozódhatnak, és könnyebb ide-oda ugrálni az időben is, gyakoribbak lehetnek a visszatekintések, melyek szintén sok feszültséget, meglepetést okozhatnak. Régebben a feszültségkeltő elemek és fordulatok mértékletesebben voltak adagolva, leginkább az volt a lényeg, hogy a néző epizódról epizódra visszatérjen a képernyő elé. Ma már ez nem elég, magasabb lett az ingerküszöb, most hatványozottan kell adagolni a váratlan fordulatokat és feszültségkeltő elemeket, hogy a néző kitartson a sorozat mellett, miután akkora a túlkínálat, bőven elég egy kis üresjárat, hogy máris másik szériára kattintson. Korábban a sorozatok kőbe vésettnek tűnő alapvetése volt az is, hogy a főszereplők nem hallhatnak meg idejekorán, hiszen nélkülük a sorozat nincs tovább. Manapság ez is megváltozott, ahogy azt például a Trónok harcában is láthattuk, ami kétségtelenül izgalmasabbá teszi az élményt.

Az is szemmel látható, hogy a gyártók nem esnek kétségbe, ha 16-os karikát kell kirakniuk az alkotásokra.

Napjaink sorozatai abban a tekintetben is eltérnek a múlt század végi társaiktól, hogy a fiatalabb célkorosztály miatt a szexet és az erőszakot is bővebben adagolják bennük. A nyolcvanas években a korhatár-besorolás miatt a moziban vetített filmek merészebbek lehettek, a sorozatokat viszont többnyire főműsoridőben sugározták, és a lehető legszélesebb közönségréteget próbálták velük megcélozni.

„Mára fordult a kocka, a mozifilmek többsége szinte teljesen száműzte az erotikát, a sorozatok azonban ezen a téren is merészebbnek bizonyulnak.”

Régebben, főként a dél-amerikai sorozatoknak köszönhetően bizonyos korosztályok váltak sorozatfüggőkké, most viszont szinte minden réteget megcéloznak és el is érnek az alkotók. Milyen eszközökkel, ötletekkel sikerült teljesíteni ezt a nagy lefedettséget?

Fotók: AFP

Kellett egy-két olyan igazi áttörést hozó sorozat, mint a Twin Peaks, a South Park vagy a Maffiózók, amely radikálisan eltért a korábbiaktól. Az említett szériák formabontó mivoltukkal már egy teljesen új közönségréteget szólítottak meg. Ezen sikerek láttán egyre többen merészkedtek új vizekre, tovább kitolva a határokat. A kortárs sorozatok felfutásában úttörő szerepe volt az HBO-nak, amely elsőkként vállalkozott saját gyártású, a korszellemet minden tekintetben jobban tükröző sorozatokra, igencsak magasra téve a lécet a későbbi versenytársak előtt. Amikor például az Alkonyat középiskolás vámpírjai rabolták a tiniszíveket a moziban, az HBO a True Blood – Inni és élni hagyni című, szigorúan 18 éven felülieknek szánt, erotikában és vérben bővelkedő vámpírmeséjével hódított.

Korábban a sorozatszereplők váltak főszereplőkké mozifilmekben, jelenleg pedig már meg sem lepődünk, ha A kategóriás sztárok tűnnek fel többrészes alkotásokban. Mi az oka annak, hogy megfordult a kocka?

Igen, bár az sem volt általános, hiszen régebben jobban elkülönült a kettő, és csak viszonylag kevés sorozatszereplőnek, mint például George Clooney-nak sikerült moziszínészként is karriert befutnia. Az említett sikersorozatok nyomán azonban egyre vonzóbb lett a sorozatok világa, mára pedig már valóban a legnagyobb neveket látni a szériák stáblistáján, mint például az Oscar-díjas Nicole Kidman vagy Meryl Streep, de ha minden igaz, hamarosan Leonardo DiCaprio is egy sorozatban lesz látható több más ismert pályatársával együtt. A neves rendezők közül, mint például Martin Scorsese vagy Steven Soderbergh, egyre többen fordulnak a sorozatok felé, egyrészt, mert ezt diktálja a korszellem, másrészt pedig számukra is új kihívást jelent a művészi önkifejezés ezen formája, amivel jelenleg több nézőt érhetnek el, mint nagyjátékfilmjeikkel. Fordulópontnak számíthat az is, hogy éppen a minap jelentették be, hogy a 6. évaddal befejeződik a Birmingham bandája (Peaky Blinders), de új formában, a híresztelések szerint egy nagyjátékfilmben még viszontláthatjuk a főszereplőket az évadzáró után. Korábban éppen fordított volt a tendencia, és egy-egy sikeres filmet ültettek át sorozatba, hogy így éljen tovább.

Végül két személyes kérdés: Önnél is utat törtek a sorozatok a mozifilmekkel szemben?

Régebben is sok sorozatot néztem, de a „sorozatdarálásra” csak az utóbbi egy-két évben szoktam rá. Hallgatóim közül egyre többen választják szakdolgozatuk témájának a sorozatokat, így kénytelen vagyok lépést tartani velük, de abban, hogy kezdek én is sorozatfüggővé válni, fontos szerepe van egy kedves sorozatrajongó és értő barátomnak is, akinek maradéktalanul megbízok az ízlésében, mert számos szériát ajánlott már, és eddig egyik sem okozott csalódást, sőt, épp ellenkezőleg, már csak azt kívánom, bárcsak lenne több szabadidőm!

Illetve mely sorozatok a kedvencei?

Gyerekként a Linda és a Shogun volt a nagy kedvencem, aztán jött a Twin Peaks, a South Park, a Maffiózók és a Lost, az utóbbi időben érdeklődéssel néztem a Sherlock, a Trónok harca, a Westworld, a Kártyavár, a The Walking Dead, a Dexter, a Better Call Saul, a Hatalmas kis hazugságok, az Aznap éjjel, a Sex Education vagy a Mindhunter – Mit rejt a gyilkos agya? című sorozatokat, hogy csak párat említsek. Jelenleg a legnagyobb kedvencem A nagy pénzrablás, A korona és a Birmingham bandája, de most kezdtem bele a Lupin című szériába, ami szintén ígéretesnek mutatkozik.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában