2009.06.17. 06:12
Adj vizet, árnyékot! Életet!
<p>Csak elmondásokból tudom, milyen<br /> érzés hőgutát,<br /> napszúrást kapni. <STRONG>Bednárik<br /> Mónika jegyzete</STRONG></p>
A napon elalvó ismerősöm
elbeszélése pokoli
fejfájásról és
egyéb, a középkori
kínzókamrák
rémségeit lepipáló
tünetekről szólnak, a másod-
és harmadfokú égési
sérüléseket már nem is
említve. A sötét szoba, a jeges
borogatás és néhány pirula
képes csak csökkenteni a fájdalmat.
Az ő felelőtlensége áldozata
lett, megszenvedte.
Ilyenkor eszembe jutnak a pékek, az út-
és házépítők, a
traktorosok és targoncások, a
napszámosok, a földet művelők, s
mindazok, akik nem azért főnek a
napon, aszalódnak a kinti-benti
hőségben mert urikedvűk úgy
tartja, hanem mert ebből lesz kenyér az
asztalra, pénz a család
megélhetésére. Aki tőlük
sajnálja a pihenőidőt, a
vizet, az árnyékot, az,
ahogy kollégám mondani szokta: más
gaztettre is képes! Kétlem, hogy a
munkáltatót a víz, vagy a
munka nélkül töltött 10 perc
vinné csődbe. De ha – s legyen ez
egyben emlékezés egy 28 éves
fiúra is – egyszer valakit már nem
lehet megmenteni, mert a hőség, az
"éltető" napfény
tragédiát okoz, annál
nincs nagyobb vesztesége. Senkinek.
Kéretik tehát mindenki nevében
vizet adni a dolgozónak - azt a
pilledő munkásnak mind egy cseppig
meginni! A kötelező
pihenőidőt kiadni - azt
szigorúan kivenni, az
árnyékban
ücsörögni! Sapkát a fejre tenni,
krémet a bőrbe kenni. És
sokáig élni!
- Bednárik Mónika -