Utat mutatnak a zűrös alakoknak

Egyre több szórakozóhely-tulajdonos

fejében fordul meg a gondolat: miként

lehetne már a bejáratnál

kiszűrni a rendbontókat, akik

viselkedésükkel zavarnák vagy

egyenesen ellehetetlenítenék a

kulturáltan szórakozó

vendégek kellemes

időtöltését. A hazánkban

is futótűzként terjedő

„szolgáltatás” neve face and

dress control, vagyis az arc és ruházat

alapján történő

szelektálás.

A nyíregyházi Zenor

Caféban hétvégén

debütált ez a vedégszűrő

intézkedés, melyet a

közelmúlt néhány „zajos

történése” hívott

életre. Az egykor Gondűzőként

ismert szórakozóhely tulajdonosa,

Zentai Gábor szerint a face

and dress control célja nem az

önkényes, jogsértő

válogatás, csupán a

vendégek testi épségét

veszélyeztető agresszív

zavarkeltők távoltartása.

– Senki sem szeret késdobáló

kocsmákba járni, ahol szinte

menetrendszerű a hétvégi

hangoskodás, konfliktus, verekedés. A

vendégek kellemes kikapcsolódásra,

baráti beszélgetésekre és

könnyed szórakozásra vágynak.

Számukra az arc- és ruhakontroll egy

ajándék, a nyugalom és a

biztonság garanciája. A tulajdonos

számára szintén

üdvözlendő a „kapu-casting”

intézménye, hiszen az igényes

szolgáltatásnyújtás

és a szórakozóhely

épségben tartása nem

kevésbé releváns szempont.

A jövőben kizárólag

tagsági kártyával rendelkezők

léphetik át a Zenor Café

küszöbét péntek és

szombat éjszaka egy-két

kísérőjükkel, akikért

felelősséget vállalnak. A

minőségi szórakozás

érdekében tett másik

lépés a face and dress control. Azoknak,

akik nem kifejezetten mulatni akarnak, és

viselkedésük, ruházatuk vagy

erős ittasságuk miatt kiutasítjuk

őket, talán személyiségi

jogokat sértő, diszkriminatív

megnyilvánulás lehet mindez, ám

semmi szükségünk strandpapucsban,

rongyos pólóban és hawai

mintás nadrágban megjelenő

„kivagyok, mivagyok” alakokra, akik ha

beszabadulnak, elszabadul a pokol, és

lőttek a bulizásnak! – szögezte

le az ifjú vendéglátós.

Az Egyenlő

Bánásmód

Hatóság szerint

mindennemű kirekesztő

eljárás

büntetendő cselekmény,

amennyiben az etnikum

hátrányos

megkülönböztetésére

irányul.

Egy alkotmányjogász

szerint ugyanakkor nem megfelelő

ruházat esetén el lehet

küldeni valakit egy

rendezvényről.

Példának

okáért, ha nem

estélyiben vagy

öltönyben jelenik meg az

illető egy ezt

megkövetelő

protokolláris eseményen,

vagy valaki melegítőben

akar bemenni egy elit

szórakozóhelyre, tilos a

belépés. Az arc

alapján történő

szelektálás ugyanakkor

minden esetben sérti az emberi

méltóságot.

Viselet és

viselkedés

A szándék érhető, s

talán tolerálható is, de vajon

jogszerű-e? Mi alapján

válogat(hat)nak a vendégek

között a biztonságiak, s hogyan

működik mindez a gyakorlatban? Egy

másik nyíregyházi

szórakozóhely biztonsági őre,

Hornyák György így

nyilatkozott lapunknak: Nem stylistok vagyunk, hogy

öltözékük alapján

értékeljük az embereket, de

azért van egy ruházkodási minimum.

Számunkra a legfontosabb kritérium a

viselkedés. Az ember tíz év munka

után már ráérez arra, hogy

kivel lesz probléma. Ha valaki normálisan

viselkedik, az előtt mindig nyitva áll az

ajtó! Számos kiskapu létezik a

zártkörű, illetve

magánrendezvények kapcsán.

Ilyenkor indoklás nélkül is

távol lehet tartani a nemkívánatos

vendéget. Ez azonban sosem alapulhat szimpla

„pofára

osztályozáson”. A

klubtagsági kártya, mint

belépési kritérium azt

üzenheti, hogy bulizóhely igényes,

illetve csak bizonyos korosztály és

réteg számára szabad az út.

Ha esetleg bíróságra kerülne

az ügy, a hangsúly azon van, hogy a

különféle jogágak miként

ütköznek egymással, illetve melyik

bizonyul erősebbnek.

 Ön

támogatná az arc-

és ruhakontrol

bevezetését?

Lantos Enikő

(Nyíregyháza): Szeretek

bulizni, de sokszor

idegesítő a nagy

tömeg. Jó volna, ha

valamilyen módon

kiszűrnék az oda nem

illő egyéneket, akik

zavarják mások

szórakozását.

Kérdés persze, hogy

milyen alapon válogatnak a

kidobók, s azt hogyan

közlik. Túlkapások

történhetnek és

fennáll a

diszkrimináció

veszélye.

A nyíregyházi Varga

József örülne, ha

kevesebb balhé lenne a

szórakozóhelyeken.

Tisztában van vele, hogy a

„face and dress control”

sértheti a

személyiségi jogokat, de

szükséges rossznak tartja.

– Egy-egy hangulatos bulit,

baráti

beszélgetést nagyon

elronthat, ha agresszív,

kötekedő, beképzelt

„nagyarcok” jelennek meg.

Semmi keresnivalójuk ott!

– Sokkal jobb lenne, ha

már a bejáratnál

megszűrnék a

szórakozni

vágyókat, ne

várják meg, hogy hangos

szóváltás

közepette elcsattanjon

néhány pofon. A

„zavaró

tényezők”

nélkül kellemesebb

légkör uralkodna a

diszkókban. Szerintem a

„face and dress control”

nem diszkriminatív

lépés, aki nem tud

viselkedni, az inkább maradjon

otthon! – közölte

határozottan a

nyíregyházi

Lázár

Klára.

Farkas Nóra tiszaeszlári

lakos gyakran jár bulizni, nem

örülne, ha

szigorítanák a

szórakozóhelyekre

való bejutást. –

Sok 18 év alatti barátom

van, akiket a

„házirend” miatt nem

feltétlenül

engednének be a diszkókba

– felelte.

– Fölöslegesnek tartom

a „face and dress controlt”

– adott hangot

véleményének

Erdős Csaba

Nyíregyházáról.

– Ha valaki kulturáltan

szeretne szórakozni, annak meg

kell fizetni az árát.

Nívósabb helyre

ritkán tévednek be

zűrös alakok. Az

olcsó, füstös

kocsmákban sajnos

előfordul, hogy nem

ínyünkre való a

társaság.

– Ez a módszer

tökéletesen alkalmas lenne

az illuminált állapotban

lévők

kiszűrésére. Ha

bevezetnék ezt a

korlátozást a

szórakozóhelyeken, a

későbbiekben sokkal

nyugodtabban engedném el a

gyermekeimet mulatni –

fogalmazott Horányiné

Gunyecz Szilvia

Nyíregyházáról.

• Álrendőrök

törtek be egy irodaházba

tágasabb!

- Palicz István -

<![CDATA[

<![CDATA[

<![CDATA[

<![CDATA[

<![CDATA[

<![CDATA[

<![CDATA[

<![CDATA[

<![CDATA[

]]></SCRIPT></BODY></HTML>

]]></SCRIPT></BODY></HTML>

]]></SCRIPT></BODY></HTML>

]]></SCRIPT></BODY></HTML>

]]></SCRIPT></BODY></HTML>

]]></SCRIPT></BODY></HTML>

]]></SCRIPT></BODY></HTML>

]]></SCRIPT></BODY></HTML>

]]></SCRIPT></BODY></HTML>

]]>