Felavatták a beregi árvízi újjáépítés emlékművét Tákoson

Az alkotást Varga János, a 380 lakosú település polgármestere és Pataki Béláné orvos - mint Göncz Árpád korábbi köztársasági elnök feleségének, Göncz Árpádnénak, a falu díszpolgárának megbízottja - leplezte le.  Schmidt Sándor fafaragó művész különleges jelfája az elhangzottak szerint elsősorban a természeti katasztrófákra, illetve az emberi összefogás fontosságára kívánja felhívni az emberiség figyelmét.

Varga János ünnepi beszédében "új honfoglalásnak" nevezte az árvíz utáni helyreállítást, amely lehetővé tette a víz által szinte teljesen lerombolt község túlélését. Rabóczki László, az újjáépítést végző társaság vezetőjének szavai szerint Tákos 159 házából 120-at teljesen le kellett bontani. Az építési és helyreállítási munkálatok 2001 májusában kezdődtek, s az év őszére már az összes család átvehette vadonatúj, a beregi tájegységbe illeszkedő lakásait.

A hálaadó istentisztelet után Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára, a térség fideszes országgyűlési képviselője méltatta az akkor elvégzett munkát, és megköszönte a helyreállításban munkálkodók segítségét. Mint emlékeztetett, az akkor hivatalban lévő Orbán-kormány azonnal felismerte az árvízi vészhelyzetet, nem tétlenkedett, minden anyagi forrást és eszközt biztosított az újjáépítéshez. Az államtitkár egyben tolmácsolta a jelenlévőknek Orbán Viktor miniszterelnök üdvözletét is.

Az ünnepségen az árvízi mentesítésben, illetve a helyreállításban végzett munkájáért díszpolgári címet adományoztak Zsigmond László építésznek, Pataki Béláné orvosnak, valamint Helmeczy László ügyvédnek, a megyei önkormányzat korábbi elnökének. Pro Urbe emlékéremben részesült Istenes Sándor dandártábornok, a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság akkori vezetője, Rabóczki László, az Épker Kft. igazgatója. Az időközben elhunyt  Pelikán István építész díját hozzátartozója vette át.

Az utóbbi évtizedek egyik legsúlyosabb természeti katasztrófája 2001. március 6-án történt Szatmár-Beregben: aznap reggel előbb a Palád-főcsatorna töltésein tört át a Kárpátokból érkező - a csapadékos időjárásból és az olvadó hóból származó - hatalmas vízmennyiség, majd órákkal később a Túr és a Tisza gátjai sem bírták a mederben tartani a folyók vizét. A tájegység településeire a gátszakadások után 140 millió köbméternyi víz zúdult, a hatóságok azonnal megkezdték az elöntéssel fenyegetett területeken lévő mintegy húszezer ember kimenekítését.

Az áradás nyolc települést öntött el, összesen 42 településen tett kárt; elvonulása után az adatok szerint 713 lakóházat kellett teljesen újjáépíteni, további 1444 súlyosan megrongálódott házat pedig helyreállítani. A teljes állami kártalanítás lehetőséget nyújtott a lakosoknak eladó, használt lakások megvételére: az állam erre, illetve az újjáépítésekre két ütemben összesen 32,4 milliárd forintot fordított.

Az árvíz során a hatóságoknak mindenkit sikerült időben biztonságos helyre menekíteniük. A tákosi ünnepségen  korabeli újságcikkekből összeállított kiállítást, valamint a falu múlt századi életképeit fotókon bemutató tárlatot is megtekinthettek a jelenlévők.

-MTI-