Száznegyvenöt éve született a görögkatolikus érsek

Nagykálló - Papp Antal 1867. november 17-én látta meg a napvilágot Nagykállóban id. Papp Antal görögkatolikus lelkész fiaként. Harminc évesen lett Firczák Gyula munkácsi püspök titkára, 1912-ben pedig a főpásztor halála után utódlási joggal lett megyéspüspök.Az I. világháború után a munkácsi egyházmegyében súlyos zavarok keletkeztek. Ennek során körülbelül 55 ezer hívő hagyta el a görögkatolikus egyházat, napirenden volt a templomok kifosztása, több községből is elűzték a lelkészeket. E tragikus eseményekért sokan Papp Antalt tették felelőssé, és azt állították, hogy a helyzet rögtön megváltozik, az egység azonnal helyreáll, mihelyt ő elhagyja a püspöki széket. Miután Kárpátalja Csehszlovákia része lett, a püspök nem volt hajlandó letenni a csehszlovák állam iránti hűséget bizonyító fogadalmat.

XI. Pius pápa 1924-ben az Eperjesi és Munkácsi Egyházmegye Magyarországon maradt parókiáit kivette a két egyházmegye joghatósága alól, s számukra önálló egyházkormányzati szervezetet, miskolci apostoli exarchátust állított fel – élén kormányzóval. Papp Antal a Szentszék felszólítására az egyházmegye érdekében lemondott a püspöki trónról, a pápa pedig címzetes küzikei érsekké nevezte ki, felruházta a megyéspüspököket megillető jogokkal és kiváltságokkal. Lemondása után még egy évig az ungvári püspöki palotában lakott, mert Miskolcon, melyet székhelyéül szemelt ki, nem tudott megfelelő lakást kapni.

1925-ben a csehszlovák hatóságok az országból kiutasították. Előbb Budapesten szállt meg, majd Miskolcon telepedett le. A város nagy örömmel és szeretettel fogadta be falai közé a sokat szenvedett főpásztort. Az apostoli Szentszék felhatalmazta, hogy a Hajdúdorogi Egyházmegyéhez tartozó miskolci Búza téri templomban főpapi szertartásokat végezzen.

Megszervezte a szentszéki bíróságot, valamint az egyházkormányzati szerveket és bizottságokat, továbbá a Nyugdíjalapot is. 1933-ban a lelkészek számára „Emlékeztető” címmel gyűjteményes füzetet adott ki, melyben összefoglalta a legfontosabb lelkipásztori és adminisztrációs tennivalókat. 1934-ben megindította a „Keleti Egyház” című tudományos és egyházpolitikai folyóiratot, amelynek egyes számai a világ csaknem minden tájára eljutottak. Számos dogmatikai, liturgikus, történelmi, valamint az egyházi unióval foglalkozó tanulmánya jelent meg a szemlében.

Az exarchátusban számos liturgikus kiadvány jelent meg. Ezek közül az egész görögkatolikus magyarság szempontjából is a legjelentősebbek: „Dicsérjétek az Úr nevét!” (Miskolc, 1938), ima- és énekeskönyv, amely a mindennapi egyházi zsolozsma állandó részeit tartalmazza, valamint az „Énekeljetek a mi Istenünknek!” (Miskolc, 1939), egyházi énektár és imakönyv, az előbbi kivonata.

Papp Antal érsek Miskolc város megbecsült tekintélyes polgára volt. Törvényhatósága örökös tagjává választotta, püspökségének 25. évfordulójára megkapta a magyar királyi titkos tanácsosi címet, 1940-ben felsőházi tag lett.

1945. december 24-én Miskolcon hunyt el, a máriapócsi bazilika kriptájában helyezték örök nyugalomra. Sírfelirata: „Szenteiddel nyugtasd meg Krisztus”.

Komiszár Dénes