Helyi közélet

2015.11.16. 09:31

Nyíregyháza jól érzi magát a bőrében - a többi település nem annyira

Nyíregyháza - A nyíregyháziak boldogabbak és jobban érzik magukat a bőrükben, mint a környező településeken élők. Így summázható a szubjektív jólét, azaz boldogság­érzet mérésének az eredménye – fogalmazott dr. Fábián Gergely.

Nyíregyháza - A nyíregyháziak boldogabbak és jobban érzik magukat a bőrükben, mint a környező településeken élők. Így summázható a szubjektív jólét, azaz boldogság­érzet mérésének az eredménye – fogalmazott dr. Fábián Gergely.

A Debreceni Egyetem Egészségügyi Kara 2008-tól vizsgálja a megyeszékhelyen élők életminőségét, melynek új eleme lett az idén a boldogságmérés. A kar dékánhelyettese szerint nagyon érdekes, hogy igazolódott az is, a pénz önmagában nem boldogít.

– Ha megnézzük, hogy mi okozza az emberek boldogságérzetét, akkor nem a jövedelem áll az első helyen, hanem az életkor, a családi háttér, a foglalkoztatottság és a baráti kapcsolatok – sorolta a tanszékvezető. – Akinek van munkája, magas iskolai végzettsége, rendezett a családi háttere és baráti köre is van, akkor jobbak az emberi kapcsolatai, és jobban érzi magát.

A települések közötti differenciát az adhatja, hogy Nyíregyháza fiatalosabb mint a szomszédos községek, kisvárosok, ott nincs továbbtanulási, foglalkoztatási lehetőség, ezért magas a fiatal beáramlók aránya, akik itt is maradnak. A környező településeken jóval alacsonyabb az iskolázottság, domináns az alap-, illetve a középfokú végzettség, és az életkorban is nagy szórás van.

– Az idősebbek egy kicsit jobban érzik magukat, mint a fiatalabbak, ám az is igaz: a 18 és 30 év közöttiek boldogságindexe jóval magasabb. Ez magyarázható azzal is, hogy a kapcsolati hálójuk szélesebb, amely az életkorral beszűkül – magyarázta Fábián Gergely.

A kutatás lényege

A 2008-ban indult, 2010-ben, 2012-ben és 2015-ben ismétlődő kutatás korábban csak Nyíregyháza, az idén már a teljes járás (összesen 15 település) életminőségét vizsgálta.

A megyeszékhely önkormányzatával közös felmérésben kíváncsiak voltak többek között a településeken élők anyagi helyzetére, a jövedelmek eloszlására, a szegénység kiterjedtségére, a foglalkoztatás alakulására, a lakásjellemzőkre, a háztartások elektronikai eszközökkel felszereltségére, a gazdasági aktivitásra, az egészségi állapotra és az idősek helyzetére. A kutatás anyagából elkészült A Nyíregyházi Járás életminősége 2015 című kötet bemutatóját pénteken tartották a karon, ahol dr. Fónai János lektor, egyetemi tanár röviden ismertette az eredményeket.

Néhány megállapítás

A jövedelmi helyzetről kiderült, hogy 2012 és 2015 között 74 ezerről 85 ezer forintra nőtt Nyíregyházán az átlagjövedelem; ez még mindig elmarad az országos 100 ezer forinttól, de kedvezőbb a járás más településein mért 63 ezer forintnál. A szegénység kiterjedését számos képlet alapján számolják, ha az egy főre jutó jövedelem átlaga alapján határozzuk meg, akkor a megyeszékhelyen 13, míg a járásban 17,9 százalékos az arány.

A foglalkoztatottsági arányokban is élesen kirajzolódik a megyeszékhely és a járás közötti különbség. A megkérdezés idején a nyíregyházi nők 47, a férfiak 66 százaléka válaszolta, hogy dolgozik, a járásban ez csaknem 5 százalékkal volt kevesebb. A nemenkénti foglalkoztatási megoszlásnál meglepő visszaesést figyeltek meg, hiszen három év alatt 7 százalékkal csökkent azoknak a nőknek a száma, akik úgy válaszoltak: „dolgozom”. A vizsgálat szerint az egyetemi végzettségűek 62 százaléka dolgozik Nyíregyházán, a járásban ez az arány 46 százalék. Abban pedig a város és a járás is megegyezik, hogy dinamikusan emelkedik a közfoglalkoztatottak száma.

Nyíregyházán 2008 óta egyenletesen nő azoknak az aránya, akik önmagukat jó egészségi állapotúnak vallották, és azoké is, akik elfogadhatónak becsülték az egészségüket. A szubjektív egészségi állapot tekintetében a nem Nyíregyházán élő járásiak nagyobb arányban érezték az egészségüket rossz­nak. Fónai János szerint az erős családi kapcsolatokkal rendelkező, magas iskolai végzettségű emberek jobban érzik magukat.

Amikor a háztartásokban található elektronikai eszközöket vizsgálták, azt találták, hogy színes tévé mindenhol van, mobiltelefon, dvd-lejátszó és asztali számítógép a járási háztartások 91 illetve 60 százalékában van, de más eszközök (vezetékes telefon, laptop, internet, digitális fényképezőgép) a nyíregyházinál jóval kevesebb járási háztartásban találhatók meg.

A városban, a járásban

Az idén nyílt először lehetőség arra, hogy a nyíregyházi és a járási idősek, nyugdíjasok helyzetét összehasonlítsák. Tavaly az országban 115 786 forint volt az átlagnyugdíj, Budapesten ennél átlagosan 21 ezer forinttal többet, a megyében 12 ezer forinttal kevesebbet vitt ki a postás, ez pedig befolyásolja a fogyasztási kultúrát és a mindennapi életvitelt is.

A járásban élők a nyíregyháziaknál is kevesebb nyugdíjat kapnak, nekik jobban meg kell nézniük, mire és mennyit költenek. Rosszabb az egészségi állapotuk is, ezt mégsem élik meg szubjektíven rosszabbul a nagyvárosban élőknél. Ők sokkal inkább támaszkodnak a családra, kevesebb barátjuk van, de sokkal intenzívebb a kapcsolatuk a szomszédokkal, mint a városi nyugdíjasoknak.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában