Helyi közélet

2016.11.27. 13:38

Évente megdönti rekordját

Vásárosnamény, Vámosatya - Különleges helyzeteket tud teremteni olykor a kiszámíthatatlan sors. Mikor tavaly az egyik vadászélményéről faggattuk a Vásárosnaményban élő Bittner Józsefet, elárulta, hogy elejtette élete legnagyobb dámbikáját.

Vásárosnamény, Vámosatya - Különleges helyzeteket tud teremteni olykor a kiszámíthatatlan sors. Mikor tavaly az egyik vadászélményéről faggattuk a Vásárosnaményban élő Bittner Józsefet, elárulta, hogy elejtette élete legnagyobb dámbikáját. Mikor pár napja arról kérdeztük, mi volt ebben az évben a legemlékezetesebb lövése, szinte szóról szóra a tavalyi mondatot hallottuk vissza: elejtette élete legnagyobb dámbikáját.

Az erdő bűvöletében

– Nem gondoltam volna, hogy az idei trófea súlyban legyőzi a tavalyit. Az látható volt, hogy a dámvad szépen ki­fejlett bika, lőhető, de az agancs súlyát mindenki kevesebbre taksálta, mint az volt valójában – magyarázta Bittner József, s meg is mondta a két trófea súlyát: a tavalyi agancs 5,75 kilogrammot, az idei 6,02 kilogrammot nyomott.

Mielőtt azonban felidéznénk október 16-át, hadd mutassuk be a Bockereki Vadásztársaság tagját, aki már gyermekkorában egy életre szóló barátságot kötött az erdővel. Vámosatyán élt ugyanis, közel az erdőhöz. Amikor csak tehette, mindig a rengeteget járta. Az egyik nagybátyja vadász volt, akit gyermekként gyakran elkísért a körvadászatokra, így hamar „megfertőződött” a természet szépsége mellett a vadászat szenvedélyével is. Bár végül Vásárosnaményban telepedett le, mind a mai napig erős szálak kötik Vámosatyához, amikor csak teheti, a községben tölti szabadidejét a családjával együtt.

A térségben élő dámvadak egyre jobban viszik a nagyvilágba Vámosatya hírnevét, ám azt ma már kevesen tuják, hogy harminc évvel ezelőtt Bittner Józsefnek jelentős érdemei voltak abban, hogy a bockereki erdő a dámszarvasok otthona lett. Meggyőzte az akkori vadásztársaság fővadászát és vezetőit, hogy érdemes élni a pályázati lehetőséggel, dámvadakat kell telepíteni a környékre, s az elmúlt harminc év őt igazolta. Bockerek lett tehát a dámszarvasok élőhelye, azonban a beregi és a szatmári erdőtelepítéseknek köszönhetően megyénkben több területen is elterjedtek.


Többször is megleste

S hogy mi történt azon az esős októberi napon?

– A dámvad vadászati szezonja október elsejével kezdődött. Minden nap az erdőt jártam, figyeltem a főbb barcogó helyeket. Kinéztem már magamnak egy bikát, de aztán végül egy vendég vadásznak átengedtem. Szintén egy vendéget kísértem, amikor felfigyeltem az én dámvadamra. Utána több alkalommal is meglestem a szép kiállású bikát, de soha nem gondoltam volna, hogy az agancsa súlyosabb a tavalyinál – elevenítette fel élményeit Bittner József. – Október 16-án is egy vendéget kísértem éppen. Miután elejtette a dámbikáját, arra mentünk, amerről az én dámvadam barcogása hallatszott. Becserkeltem, sikerült megközelítenem 100-130 méterre és terítékre hoztam.

Ezek is érdekelhetik