Utópiában

Egy ideális világban a nyugdíjasnak eszébe se jut, hogy egy ledolgozott élet után még keresse, hol lehet szükség a tudására, tapasztalatára. Itt sem azért teszi, mert fiatalos, egészséges, tele tettvággyal, hanem mert 40 évnyi munkaviszonnyal a háta mögött a nyugdíjszelvényén szereplő összeg nem éri el a 65–75 ezer forintot. Bednárik Mónika jegyzete.

Nincs anyagi biztonsága, a rezsi rengeteget elvisz, s ha gyógyszert is szednie kell, a maradék arra már kevés, hogy egészségesen táplálkozzon. Új ruhára nem is gondol, szégyelli elfogadni a gyermekei támogatását, örül az akciós csirkenyaknak és farhátnak.

Egy törvénymódosítás most újra munkába hívja a nyugdíjasainkat, akik szövetkezeti tagként dolgozhatnak. Vajon hányan lesznek köztük kényszerből munkakezdők, hisz akkor talán jut egyszer-egyszer mellehúsára, tarjára, esetleg arra, hogy a gyerekeknek besegítsenek a lakáshitel-törlesztésbe, az unokák iskoláztatásába. Sajgó csontokkal, fájó ízületekkel, ingadozó vérnyomással is tisztességes, megbízható munkaerők maradnak, amilyenek mindig is voltak. Egy ideális világban a nyugdíjas a munka öröméért tevékenykedik, s nem azért, hogy így kapjon vissza valamennyit a méltóságából, amiből minden hónapban veszít, ha ránéz a nyugdíjszelvényére.

- Bednárik Mónika -