Teleki

2019.05.08. 17:59

A viszontlát(ogat)ás öröme

A gödöllői egyesület tagjai meglátogatták a belvárosi emlékhelyeket, emlékjeleket is.

A fel-feltámadó szél ellenére kedden kora délután ideális volt az időjárás egy kellemes sétához, így nem is csodálkoztunk, amikor a Kossuth téren összetalálkoztunk egy vidám társasággal, akik éppen a belváros nevezetességeit, látványosságait látogatták meg.

Meghökkentünk azonban, amikor kiderült, hogy egészen Gödöllőről érkeztek a szabolcsi megyeszékhelyre mindezért. Természetesen szóba elegyedtünk, dr. Fábri Mihály, a nyugalmazott gimnáziumi tanár pedig szívesen mesélt arról, mi járatban voltak nálunk.

– A gödöllői Teleki Pál Egyesület és a nyíregyházi Szent Imre Katolikus Alapítvány jó kapcsolatot ápol egymással. Tavaly a helyiek látogattak el hozzánk, ezt a vizitet „adtuk vissza” most mi – mondta el elöljáróban az egyesület elnöke, aki kitért arra is, miért alakult meg a fővárostól harminc kilométerre elterülő városban a Teleki Pál nevét viselő társaság.

Erős nyíregyházi gyökerek

– Tragikus sorsú egykori miniszterelnökünk földi maradványai a Gödöllőhöz tartozó máriabesnyői temetőben nyugszanak. Kiváló államférfi, cserkészvezető, földrajztudós volt, fontos számunkra, hogy gondozzuk úgy a sírját, mint az emlékét.

Közel húsz éve keressük és látogatjuk a történelmi emlékhelyeket a történelmi Magyarországon, ez volt az ötvenkilencedik utunk – árulta el dr. Fábri Mihály, s hozzátette: a megyeszékhelyre tartva a nyolcvantagú társaság megállt a muhi csata emlékművénél. Nyíregyházán Suta György, a Szent Imre gimnázium programszervezője fogadta az egyesületet.

– Velünk tartott a Máriabesnyői Nagyboldogasszony Bazilika kántora is, akinek orgonajátéka mellett az iskola kápolnájában együtt énekeltünk, majd átmentünk az evangélikus nagytemplomba, ahol megismerkedtünk dr. Kovács László Attila igazgató-­lelkésszel. Beszélgettünk többek között a tirpákokról, akiknek nagy tisztelője vagyok.

Ők tették naggyá ezt a várost, amihez ezer szállal kötődöm: 1753-as betelepítésüktől egészen a születésemig, 1933-ig minden ősöm itt élt Nyíregyházán. Édesanyám és szülei, nagy- és dédszülei mind az evangélikus egyház alkalmazásában voltak tanítók, édesapám pedig, aki szarvasiként jól beszélt tótul, itt volt segédlelkész, ide is nősült, s innen költöztek Nógrád megyébe – mesélte dr. Fábri Mihály.

Hamarosan újra találkoznak

A Teleki Pál Egyesület tagjai megkoszorúzták a Rákóczi-­emléktáblát, majd csoportokra osztva Holmár Zoltán történész és Láda Bertalan művészettörténész vezetésével sorba vették a belvárosi emlékhelyeket, emlékjeleket. A program zárásaként kilátogattak Sóstóra. A tervek szerint még az idén, szeptemberben újra találkozhatnak a Pest megyei városban a nyíregyházi és a gödöllői szervezet, valamint a cserkészek és a Rákóczi Ifjúsági Szervezet hazai és határon túli tagjai.

Ápolják Teleki emlékét

– Teleki Pál vitatott életművet hagyott maga után, aminek mi is hordozzuk a súlyát. Vannak, aki elítélik, mások az égig dicsérik politikai tevékenységét. A kettő között állunk mi, akik racionálisan elismerjük az életművét, beleértve esetleg a tévedéseit is – jegyezte meg dr. Fábri Mihály.

Az egyesület vezetője hozzátette: a baráti közösség feladata elsősorban, hogy Teleki Pál szellemiségében cselekedjen.

– Van egy szép mondása, ami egyben a társaságunk idei mottója is: „Őrizzük a haza szent tüzét, nemzedékről nemzedékre gyarapítsuk, így lesz a múltból jelen, a jelenből pedig jövő.”

 

CsA

 

Borítókép: A kirándulók egyik csoportját Holmár Zoltán (balra) kalauzolta a belvárosban

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában