Második félév online üzemmódban

A koronavírus-járvány az oktatásban is jelentős változásokat hozott, ez alól a Nyíregyházi Egyetem sem kivétel. Vassné dr. habil. Figula Erika rektorral, dr. Kovács Zoltán általános rektorhelyettessel és dr. Márton Sárával, az Alkalmazott Humántudományok Intézete igazgatójával arról beszélgettünk, hogy a patinás intézményben milyen új kihívásokkal szembesültek az elmúlt évben.

Szigorú szabályok

– Ha szigorúan az egészségügyi vetületet nézzük, abban szerencsénk volt – mondja Vassné dr. habil. Figula Erika.

– Négyezer hallgatónk van, a pozitív minták száma a tesztelések legnagyobb részében a tízet sem érte el. Az oktatók esetében ez a szám jóval kisebb volt, és ők sem az intézményben kapták el a vírust, hanem főleg családi körben. Ezek az adatok annak köszönhetőek, hogy az egyetem területén az első pillanattól reggeltől estig mindenki maszkot viselt, tartottuk a megfelelő távolságot. Rendszeresen ellenőriztem, hogy mindenki betartja-e a szabályokat. Az oktatók személyes felelősségére bíztam, engedik-e bármely hallgatónak, hogy maszk nélkül jelenjen meg egy-egy órán. Amíg jelenlétes oktatás folyt az egyetemen, igyekeztünk minden előadást nagy termekben megtartani.

– A nagyelőadókban is törekedtünk arra, hogy a hallgatók legalább 2-3 méter távolságot tartsanak, a tanárok pedig még ennél is messzebb voltak a diákoktól – teszi hozzá dr. Márton Sára. – A körelőadóban még arra is megkértem a hallgatókat, hogy lehetőleg ne üljenek az első sorba. Ezt nem volt nehéz elérni, mert a diákok többsége egyébként is inkább a hátsó sorokban szeret ülni. Ezekkel az intézkedésekkel sikerült elérni, hogy a 120 helyes előadókban is 12-15 egyetemistával dolgoztunk.

Táv- vagy távolléti oktatás

Ezt a tanrendet azonban hamarosan felváltotta az online oktatás.

– Gyakran szokták ezt a formát távoktatásnak nevezni, ami egy másik rendszer, aminek megvan a külön metodikája – magyarázza a rektor. – Amire ráállt az ország, az valójában távolléti oktatás. Tavasszal még nem volt meg az az egységes platform, ami alapján működtünk, az oktatók többsége azokon a rendszereken keresztül tartotta a kapcsolatot a hallgatókkal, amiket ő ismert. Végül találtunk egy olyan platformot, ami mindenkinek bevált, ebben a félévben már csak ezt használjuk.

– Tavasszal volt nagyjából másfél hetünk, hogy összeszedjük magunkat az átálláshoz – egészíti ki dr. Márton Sára. – Ehhez hatalmas segítséget jelentett a rektor asszony döntése, hogy előrébbhozzuk a tavaszi szünetet. Az első hónapok tapasztalatait összegezve ősszel könnyebben átálltunk a távolléti oktatásra.

Ám nem minden esetben oldható meg az oktatás vagy a vizsgáztatás online módon.

– A hallgatók most nem látogathatják a campust, de vannak kivételek – fejti ki dr. Kovács Zoltán.

– A diákok bejöhetnek, ha laborvizsgálatokat kell elvégezniük, vagy ha konzultálni szeretnének a szakdolgozatukról a témavezetőjükkel. A vizsgák esetében csak a szigorlatokat és a záróvizsgákat tartjuk jelenléti formában. Ekkor a hallgatók időpontra érkeznek, egyszerre csak két diák lehet a teremben, és a vizsgabizottságba sem hívunk külsősöket. A kollégiumban kizárólag rektori engedéllyel lakhatnak egyetemisták. Olyanok kaphatnak erre engedélyt, akik nem rendelkeznek magyarországi lakcímmel, vagy gyakorló tanítás esetén akkor, ha a hallgató messze lakik Nyíregyházától.

Identitásvesztés

A távolléti oktatás kétségkívül jó módszer a fertőzés terjedésének megakadályozására, de az elsőévesek esetében elveszi az egyetemi lét lényegét. – Ez sajnos így van – erősíti meg Vassné dr. habil. Figula Erika.

– A járvány azt is magával hozta, hogy szembesülni kell a kapcsolatok hiányával, a közösségek széthullásával. Az elsőévesek esetében ez azzal jár, hogy egyelőre nem alakulhatott ki az egyetemi identitás, hiszen még nem találkoztak a csoporttársaikkal. Az értelmiségivé válás folyamata nem csak abból áll, hogy elsajátítunk egy tananyagot. Ehhez társulnia kell a folyamatos műhelymunkának, a csapatban létezésnek, egymás segítésének, hogy tudjunk csoportban együttműködni. Ez az egyetemi lét lényege. Nagyon sajnáljuk, hogy most ebben az állapotban vagyunk, de reménykedünk, már nem tart sokáig.

Abban teljes az egyetértés, hogy járványhelyzetben a vizsgáztatás is másképp működik.

– Tudjuk, hogy a hallgatók ebben a helyzetben mindig a tanárok előtt járnak egy lépéssel – vallják mindhárman. – Ha kell, élnek is ezzel az előnyükkel, ezért nehezebb objektíven megítélni, hogy egy adott hallgató vizsgája mennyire tükrözi a valós felkészülést, vagy némi segítséget is igénybe vett-e a diák. Emiatt ragaszkodunk a nagyobb vizsgáknál a személyes jelenléthez. Oktatói oldalról viszont az az általános tapasztalat, hogy a jelenlegi helyzetben a tanárok jóval toleránsabbak.

A rektort végül arról is kérdeztük, a februárban induló félévet is távolléti oktatással kezdik-e Nyíregyházán.

– Ha a rektorra bízzák a döntést, mindenképpen maradunk online. Reménykedünk abban, hogy ez lesz az utolsó ilyen félév, viszont bármilyen lazításért cserébe nem lenne szabad feláldoznunk azt, amit sikerült elérni a járványhelyzetben.

Borítókép: Fehér Ottó negyedéves gépészmérnök-hallgatót

vizsgáztatja dr. Kovács Zoltán | Fotó: Dodó Ferenc