Férfiak fókuszban

2021.03.18. 07:00

Itt élünk, ide tartozunk

Dr. Béres József vegyész, a Béres Gyógyszergyár Zrt. elnöke vallja, profitérdekek fölé emelkedve is szolgálniuk kell a társadalmat, különösen annak rászoruló tagjait.

Jernei Gábor

Mit adott Önnek a szülőhelye és ifjúságának helyszíne, ami nélkül ma nem az az ember lenne, akivé vált?

A Kelet-Magyarország folyamatosan tárja az olvasói, hírportálján, a Szabolcs Online oldalain keresztül pedig az egész ország s világ elé Szabolcs-Szatmár-Bereg mindennapjait, az itt élők szívós, kitartó munkáját. Mindig nagy örömmel számolunk be azokról az eredményekről, teljesítményekről, amelyekben az egyén sikere a közösséget is erősíti, és öregbíti szűkebb hazánk hírnevét. Ezt tükrözi a legutóbbi magazinunk is, amely „Férfiak fókuszban” címmel jelent meg. Megyénkben élő, vagy itt született és eltéphetetlen gyökerekkel ide, hozzánk kötődő férfiak pillantottak vissza pályafutásuk eddigi főbb mozzanataira. Közösen értékeltük az elmúlt időszak nagy kihívásait, és kerestük együtt a siker receptjét, ami másoknak is követhető példával szolgálhat a problémák megoldásához. Az ugyanis egyértelműen kitűnik: sikeres emberek portréi köszönnek vissza az írásokból. Győződjön meg erről Ön is!

– Kisvárdán nőttem fel, egy nővérem van. Szerencsés vagyok, mert szerető családot adott nekünk a gondviselés. A gyermeknevelés mindennapos gondjai édesanyámra hárultak. Édesapámra úgy emlékszem, mint aki rengeteget dolgozott, reggeltől estig végezte kutatásait, a ház körüli teendők, a kerti munkák inkább hétvégére maradtak. A kert gondozásába mi is besegítettünk. Ástam is, kapáltam is, gyomláltam, gereblyéztem, locsoltam – no, nem túl lelkesen. Ma mégis szeretettel gondolok vissza erre, és mióta nekem is saját kertem van, mondhatom, a kedvem is megjött hozzá. Egészséges, testileg, lelkileg is jót tesz, jó úgy elfáradni, hogy közben valóságos értéket állít elő az ember. A 3. Számú Általános Iskolában voltam kisiskolás. Szerettem tanulni, szorgalmas, jó tanuló voltam. Szerettem a tanítóimat, ők is engem, a diáktársaim becsültek, szívesen segítettem nekik. Körmöst persze én is kaptam, de akkor meg is érdemeltem. A kémiatanárom meg egyszer azt mondta: belőled úgysem lesz vegyész – aztán mégis az lettem. Az általános iskola után a Bessenyei György Gimnáziumban bontogattam tovább a szárnyaimat. Legjobban a reál tárgyak érdekeltek, s emlékszem, az ének kifejezetten nem. Aztán mit hozott az élet?! 50 évesen lelkesen kezdtem neki a Szép magyar ének című énekeskönyvem összeállításának. A középiskolában is jól éreztem magam, tiszteltem, szerettem tanáraimat, akiktől nemcsak ismereteket, de emberi tartást is tanulhattam.

A szabolcsi tájból nekem az igazi csodát a homokdombok − melyek egyikén kis szőlősünk is volt − és a környező lápok, mocsarak jelentették. A tavakra horgászni jártunk, nem túl nagy sikerrel: amit fogtunk, aligha volt elég egy halászlére. A lápok járása tudományos élmény is volt számomra, az itteni megfigyelések, vizsgálatok vezették atyámat Kisvárda természetföldrajzának megírásához.

Szüleim lakhelye egész életükben a Záhony–Anarcs–Kisvárda háromszögben volt. Ők már nincsenek velünk, de a településekkel ma is szoros, élő a kapcsolatunk. Nagyon jó érzés a kötődés. Erőt ad, akkor is, ha az ember ma már sokkal ritkábban jár arra.

Küldetésként éli meg édesapja életművének ápolását és továbbvitelét?

– Édesapám agrárkutatóként jutott el a Béres Csepp megalkotásához, én vegyészkutató lettem. Sokat küzdött az elismerésért, különösen a ’70-es években, de a sikert csak a rendszerváltás hozta el, amikor sorsát egy részvénytársaság megalapításával 1989-ben saját kezébe vehette. Akkor kerültem én, mint munkatárs is mellé. Vérbeli üzleti vénával egyikünk sem rendelkezett. Ő a cégalapítás után is megmaradt kutatónak, én egyfajta kényszerűségből mégis üzletemberré váltam. Noha nagyon szerettem a kutatómunkát, mégsem bánom, hogy így alakult az életem. Édesapám törekvéseit az ember egészségéért, életminőségének javításáért és magát a készítményét is fontos ügynek, sikerre vitelét küldetésnek tekintem. Tudását, igazáért vívott küzdelmeit, az élet és az ember iránti elkötelezettségét nagy tiszteletben tartom. Feleségemmel együtt igyekszünk úgy élni, hogy mi is tovább tudjuk adni a következő nemzedéknek. Ebben gyökerezik az, hogy számunkra üzleti ügyeinkben sem csupán a gazdaságosság az egyetlen értékmérő, hogy a sikerességünket nem önmagában a megszerezhető haszon határozza meg, hanem számítanak, benne vannak az emlékeink, érzéseink, érzelmeink is. Ezért mondtuk ki azt is, hogy a Béres Csepp, a Béres név nem eladó. Bennünket igazán elégedetté és boldoggá üzleti és küldetéses feladataink együttese tesz.

Nemzetének egyik egészségőreként dolgozni hatalmas felelősséggel jár. Mire sarkallja ez Önt a munkája során?

– Kezdetektől fogva a családunk értékeit elfogadó, képviselő, kisugárzó, hűséges szakemberekkel, munkatársakkal szövetkeztünk. A jó csapatban együtt van a szakmaiság, a hozzáértés és az emberség. Humánum, kiegyensúlyozottság nélkül mit ér a hozzáértés? De ez fordítva is igaz. Hatalmas versenytársak mellett kell léteznünk, ezért számunkra nincs más lehetőség, mint a minden tekintetben kiváló csapatmunka. Magyar vállalat vagyunk, itt élünk, ide tartozunk, ezért felelősek is vagyunk a magyar társadalomért. Ez azt jelenti, hogy miközben üzletileg eredményesnek kell lennünk, profitérdekek fölé emelkedve is szolgálnunk kell a társadalmat, különösen annak rászoruló tagjait. Ahogyan az eddig elmondottakból kiderül, a mi üzleti életünk, részvénytársaságunk múltja és jelene is érzelmekkel van átszőve. Felelős vezetőként tudom, hogy sikerességünk alappillére, hogy a velünk szövetségre lépő kollégáink értsék ezt, és azonosulni tudjanak vele. Fiúként és apaként pedig tudom azt, hogy mindezen eszme leghitelesebb képviselője nem lehet más, mint egy családtag.

Milyen kihívásokat lát még maga előtt?

– Ahogy Nagy László atyámhoz írt versében mondta: „amíg a vérem kereke jár” még szeretnék tenni azért, hogy gyermekeink után, unokáinkat is hatalmába kerítse az „atyai örökség”. És egy mélyről fakadó, belső elhivatás számomra annak a vágynak a szolgálata, hogy földi világunkat ne a pénz, hanem az erkölcs vezesse.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában