Megyei értéktár - Kisvárda

2021.05.13. 08:00

Múzeum lett a zsinagógából

A vallási jellegű épület a méreteivel a zsidóság lélekszámát és tekintélyének súlyát fejezte ki az 1900-as években.

KM

Sorozatunkban bemutatjuk azokat a kincseket, amiket a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Értéktár Bizottság felvett eddig a megyei büszkeségek közé. Számos épület is megtalálható e gyűjteményben, közöttük van a kisvárdai Rétközi Múzeum épülete, ami egykoron zsinagógának készült.

Növekedő létszám

Kisvárda a 14. és 15. században a magas egyházi és világi méltóságokat viselő Várdai család birtoka volt. A város területén metszették egymást azok az utak, amelyek Munkács, Beregszász és Szatmár felől a Tisza-kanyaron át tartottak Királyhelmec és Kassa, illetve a Szepesség városai és a bányavárosok felé. Ezek a közlekedési kapcsolatok magyarázzák, hogy Várdának mint piacközpontnak nagy volt a jelentősége – olvasható a megyei értéktár honlapján.

Kisvárdán a zsidók az Esterházyak engedélyével telepedtek le. A források tanúsága szerint 1747-ben Kisvárdán egy zsidó élt, de 1784–85-ben már 118 főből állt a közösség, ami abban a korban jelentős nagyságúnak tekinthető. (1851-ben körülbelül az összlakosság 22,5 százaléka, 1910-ben pedig az összlakosság 30,2 százaléka volt zsidó.)

A hitközség 1796-ban alakult, és 1801-ben már zsinagógát építettek. Nem tudni pontosan, hogy hol állhatott ez az épület, az azonban bizonyos, hogy a zsidóság a korabeli Serház utcára, Posta utcára és Szent László utcára koncentrálódott, tehát a hit­élet központja is ezen a környéken állhatott, talán éppen a mai zsinagóga helye körül.

Műépítész a vármegyéből

A századforduló előtt a zsidóság számának és anyagi erejének gyarapodása eredményezhette azt a döntést, hogy új zsinagógát emeltetnek.

Az 1899. évi Kisvárdai Lapok közölte azt, hogy „vármegyénk szülötte, Grósz Ferenc műépítész a budapesti tőzsdepalotához nyújtott be tervezetet, ugyanez a fiatal műépítész készítette az itteni izraelita hitközség által építeni czélzott új templom tervét is”. A megvalósításhoz pályázatot hirdettek, és 1901 áprilisában már épülőfélben levő templomról tudósít az újság. Az új – Csillag utcai – zsinagóga átadása valószínűleg 1901-ben vagy 1902-ben volt. A romantizáló homlokzatú zsinagóga az impozáns méreteivel a zsidóság lélekszámát és tekintélyének súlyát fejezi ki.

Ezek is érdekelhetik