Nyíregyházi Huszártalálkozó

2021.08.13. 07:00

A ló az első, és csak utána jöhet a huszár

Székely Tibor szerint a huszár hagyományőrzés nem militarista játék, hanem kulturális misszió.

MJ

Ma már nem élnek közöttünk huszárok, valamennyien az égi csatamezőkön vágtatnak szilaj paripájukon. Szerencsére azonban vannak napjainkban olyan személyek, akik fontosnak érzik a huszárság hagyományainak ápolását, s nem feledik a huszárok bátorságát, vakmerőségét, hazaszeretetét. E személyek közé tartozik Székely Tibor is.

Magyar jelenség és egy magyar szó, amely ugyanazt jelenti, bárhol is emlegessék szerte a világban. Nekünk, magyaroknak dicső nemzeti jelkép, amely soha nem feledteti: lovasnemzet vagyunk. Természetesen a huszárra utalunk, amely a néhai dr. Zachar József honvéd ezredes, egykori egyetemi tanár szerint az a „harcos, akiben a váratlan vakmerőség a kiszámított cselekedettel, a ravaszság lovagiassággal, a kitartás az időben való távozással egyesülten nyilatkozik meg”.

Valami hasonlót érez az ember, amikor Székely Tibor hagyományőrző huszár ezredessel, a Magyar Huszár és Katonai Hagyományőrző Szövetség elnökével beszélget, akit augusztus 14–15-én, a XVII. Nyíregyházi Huszártalálkozón gyakran láthat majd a közönség.

A folklór világából érkezve

Persze, szerénysége okán mindjárt szabadkozással kezdte: ő is csupán hagyományőrző. Közülük senki sem igazi huszár, nem valódi katonaember, nem is ez a dolguk. Hazafias kötelességük viszont, hogy az egykori huszárhősök tiszteletére minden értékét felmutassák ennek a kultúrának, és büszkén viseljék az egykori hadi jeleket és jelképeket, amilyenek például a korabeli egyenruhák.

– Ez is valami olyasmi, mint a folklór, amely nem merülhet feledésbe, és meghatározza az identitásunkat. Különösen manapság, amikor élő, veterán huszárról sajnos már nincs tudomásunk. Egyébként én is a folklór világából érkeztem ide, 1974-től a Bihari János Táncegyüttesben Novák Ferenccel dolgoztam együtt. Több mint 20 esztendeig menedzseltem is a társulatot, ott lehettem velük az első táncháztalálkozóktól a huszadikig. Később tagja lettem a Honvéd Együttesnek, ahol 2007-ben örökös taggá fogadtak.

– Ilyen előélet után kerestek meg – mint a folklórban és a szervezésben is jártas szakembert és hobbilovast – az akkor éppen bővülő szövetségtől 1995-ben. Versenyszerűen ugyan soha nem lovagoltam, de Szilvásváradon vagy Budapesten is – főképp az Örkény-lovastáborok szellemében – olyan remek mesterektől tanulhattam, mint Mátyus Viktor jeles lovas­ szakember, a hazai és külföldi lovasbemutatók első számú ünnepeltje. Ezért is szeretnénk visszaállítani a magyar lovaskultúra háború előtti színvonalát, illetve legfőbb célunk a magyar huszár nimbuszának az életben tartása – magyarázta.

Csak támogatással megy

Székely Tibor leszögezte: a hagyományőrzők világa nem egy laktanyai világ, ahogy a katonakultúra sem egyenlő a militarizmussal. A szövetségben ugyanakkor igyekeznek katonás rendet tartani. Főleg a lovak miatt, mert első a ló, második a ló, a harmadik a ló, és csak ezután jöhet a huszár. – A tolerancia persze a huszáréletből sem hiányzott, nálunk pedig azt is figyelembe kell venni, hogy a bandériumok tagjai a szabadidejüket áldozzák fel erre a munkára, és komoly áldozatokat is vállalnak, hogy egyenruháik, korhű felszerelésük lehessen, hogy megfeleljenek a közönség elvárásainak. Mindenki azt szeretné, ha nemcsak hasonlítanánk a huszárokhoz, de pontosan ugyanolyanok is lennénk, holott ezt a szintet elérni nagyon nehéz. Ma már az ehhez szükséges kézművesháttér sincs meg. Drága a posztó, a zsinórokat, paszományokat aranyárban kínálják, mindezt támogatás nélkül előteremteni lehetetlen – mondta el a huszár ezredes.

Szerencsére élő és töretlen a kapcsolatuk a honvédséggel és a Honvédelmi Minisztériummal, amik erejükhöz mérten támogatják a szövetséget. Különösen amióta a hazaszeretetre nevelést, a huszárság erényeinek a felmutatását a jelenlegi kormány komolyabban veszi a jogelődjeinél. Mindemellett pályáznak rendületlenül.

„Váltott” lovakkal?

A kivívott tisztelet megőrzéséhez ugyanis a színvonalat is tartani kell. Élő megtestesítői a huszár elődöknek csak úgy lehetnek, ha jól ismerik a huszár „mesterséget”, és folyamatos az önművelés, amibe akár a jó borok és pálinkák kultúrája, az irodalom, a filmek, a meséink ismerete is beletartozhat. Virtus és a művelt katona eszménye: a nagy lovas elődök, például Bessenyei György vagy Kazinczy Ferenc példája is kötelez.

– A nyári programok miatt a tagok jobbára elfoglaltak, és ahhoz, hogy versenyezhessünk, télvíz idején is képzéseket tarthassunk, speciális feltételek kellenek: helyszín, fedett lovardák. Kell egy bázis, és szerencsére ígéretünk van rá, hogy mindehhez hamarosan komoly pénzügyi támogatást kapunk – tette még hozzá Székely Tibor, aki a rendfokozatát a szövetségtől a megbecsülés jeleként érdemelte ki. A beszélgetésünk végén azt azért még elárulta, jelenleg nincs saját lova, mert az egyik bajtársánál közösen tartott, de lesántult korábbit egy esztendeje sajnos nyugdíjaznia kellett. S bár nem tudni, hogy közel a hetvenhez lesz-e még saját hátasa, alkalma viszont mindig van és lesz is lóra ülni. Például Nyíregyháza után augusztus 20-án egy szilvásváradi lipicai törzsménre egy szép emlékműsor keretében.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában