Geszteréd

2021.09.01. 20:00

Miniszobor idézi fel a hármas csárdást

Mint az avatáson elhangzott, nem a szobor mérete, hanem az üzenete a lényeges.

MML

A település központjában avatták fel a szobrot szombaton | Fotók: M. Magyar László

Új köztéri alkotással gazdagodott Geszteréden a Gajdos János Művelődési Ház előtti park, ugyanis az elmúlt szombaton felavatták a Geszterédi hármas csárdás szobrát. A Geszterédi Aranyszablya Társaság és a helyi önkormányzat összefogásával készült el az alkotás, ami egy jelentős kulturális örökségnek állít emléket.

Emlékeztetni az utókort

Geszteréden már csak az idősek emlékezhetnek a hármas csárdásra, a miniszobor azonban immár az ifjabbaknak és a községet felkeresőknek is hirdeti a táncos múltat.

A szombati ünnepségen – amit a falunap részeként tartottak meg – Szabó József polgármester köszöntötte a vendégeket. Örömét fejezte ki, hogy ifjabbakat és idősebbeket egyaránt lát a rendezvényen.

– Örülök a hármas csárdást felidéző szobornak, ami a most készülő parkunknak egyik éke lesz. Szeretnénk a parkot még ebben az évben befejezni, de az önkormányzat kevés pénzzel gazdálkodik, igyekszünk minél több támogatást elnyerni. A szobor elkészíttetéséhez segítséget a külügyminisztériumon keresztül a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-től kaptuk.

A település központjában avatták fel a szobrot szombaton | Fotók: M. Magyar László

A Geszterédi hármas csárdás szobrának az ötlete Rácz Jánosnéban fogalmazódott meg, aki az ünnepségen így emlékezett vissza: – Dr. Ratkó Lujza egyetemi magántanár, a néprajztudomány kandidátusa könyvét olvasgattam, amiben bővebben is foglalkozott a geszterédi hármas csárdással. Akkor gondoltam arra, hogy jó lenne valamilyen alkotás, ami emlékeztetné az utókort erre a táncra.

Úgy éreztem, egy kincset találtam, amit meg kell őrizni, hadd tudják az utánunk következő nemzedékek, hogy nagyszüleik, dédszüleik miket is táncoltak.

Sok embert hozott össze

– Szerencsére a hármas csárdásról fennmaradt egy film 1955-ből, a közösségi portálon meg is tekinthető, ahogy Balogh Feri bácsi forgat két asszonyt. A tánc maga az élet, s akkor jó, ha van kivel megosztanunk. A legismertebb magyar tánc a csárdás, aminek alaplépése: kettőt jobbra, kettőt balra. A tánc kifejezi az összetartozást, a barátságot, a szeretetet és a szerelmet. Jó lenne, ha a magyar ember kötelességének érezné a magyar tánc megtanulását, talán ebben is segít majd ez a kis szobor, ami Kolodko Mihály alkotása. A szobor melletti márványlapon Keserű János bácsi helyi prímás gondolata olvasható: „A jó magyar embernek a magyar vírihe’ a magyar tánc való vót.”

– Amikor készült a szobor, sok helybeli nézegette, hogy mi ez az alkotás. Bár a szobor valóban kicsi, azonban üzenetének fontosságát nem a mérete határozza meg.

A hármas csárdás a mi kulturális értékünk, becsüljük meg, hiszen egykoron a bálokban, a fonókban nagyon sok embert hozott össze.

– Bálok most is vannak és lesznek. Kerüljünk egymáshoz közel a közös szeretet egészébe kapaszkodva, s nagy lelki gazdagságban lesz részünk… – tette hozzá befejezésül Rácz Jánosné.

Személyes emlékek

A szobor leleplezése előtti avatóbeszédében dr. Ratkó Lujza a személyes emlékeit is felelevenítette.

– Harminc évvel ezelőtt heti rendszerességgel jártam Geszterédre fogadott nagyapámhoz, Keserű Jani bácsihoz, aki a 90. életévéhez közeledve nagyon sok néprajzi és népzenei adatot közölt velem. Ízes tájszólással mesélt a muzsikáról, a viseletről. Ezt a sok ismeretet a könyvemben is megjelentettem az Érpatakon és Bökönyben összegyűjtött adatokkal együtt, ez a kiadvány immár kötelező olvasmány a táncművészeti egyetemen.

A fiatalok be is mutatták a hármas csárdást

– Meghívtak az Állami Népi Táncegyütteshez is, hogy tanítsak nyírségi táncokat. Martin György néptánckutató 1955-ben vette filmre Geszteréden, amint Balogh Feri bácsi járja a hármas csárdást Bocskai Jánosnéval és Csabai Jánosnéval. A zenekart Keserű János vezette. Kérem Geszteréd lakóit, szeretettel és büszkeséggel gondoljanak vissza erre a régi és értékes örökségre.

Ezt követően Kemény Józsefné, dr. Ratkó Lujza és Rácz János leleplezte a szobrot, amit Horváth János római katolikus atya szentelt meg. Az ünnepséget színesítette műsorával a Geszterédi Asszonykórus, s hogy a hármas csárdás még nem ment teljesen feledésbe, bizonyította a Szent Anna Katolikus Óvoda és Általános Iskola táncegyüttese.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában