Nyíregyháza gyorsít a fejlődés útján

 Ha egy megyeszékhely ipari parkjának területe látványosan gyarapodik, illetve a már letelepedett cégek folyamatosan fejlesztenek, kétség nem férhet hozzá, hogy mágnesként vonzhatja a befektetőket a város.  Az 1888-ban alapított, a gazdasággal és pénzüggyel foglalkozó brit Financial Times összeállításában Nyíregyháza felkerült a világ öt legjobb befektetésösztönzési célpontjainak listájára. A Rising Cities, azaz a feltörekvő városok kategóriájában a megtisztelő harmadik helyre rangsorolták. 

A Nemzeti Befektetési Ügynökség Nyíregyházának ítélte oda „Az év ipari parkja” kitüntetést. A díj átadása óta eltelt öt hónap, a megtisztelő cím kötelezettségekkel jár. Hol tart az ipari parkosítási folyamat?   
Mivel az eddiginél is több színvonalas munkahelyteremtő beruházást szeretnénk létesíteni, alapvető fontossággal bír a befektetési terület. Megszabadultunk a béklyótól: nemrég járt le a 2010 előtt az ipari park szomszédságában lévő telkekre kötött opcionális szerződés. Emiatt korábban nem kezdhettük el a tényleges bővítést. Most új helyzet állt elő. Először vásároltunk 88 hektárt, majd miután Orbán Viktor miniszterelnök úrral ismertettem a koncepciónkat, a kormányhatározatnak köszönhetően előbb 3,2 milliárd forintot kaptunk az ipari park infrastruktúrájának fejlesztésére, később pedig további 2 milliárd forintot fordíthattunk hasonló célra. Februárban már elmondhatjuk, hogy összesen 323 hektár befektetési terület kerül a birtokunkba. Hosszú folyamat a korábbi termőföldek kivonása a művelésből, a lőszermentesítés, a régészeti feltárás, a közmű komplett kiépítése. Három éve alkottuk meg a befektetésösztönzési stratégiánkat és akciótervünket. Az öt és fél milliárd forintos iparfejlesztési alap a térség jövőjét is nagyban befolyásolja. Fontos kitétel, hogy kizárólag a magyarországi székhelyű és Magyarországon működő vállalkozásokat segíti a pénzügyi konstrukció. Ebbe 5 milliárd forintot az MFB Invest Zrt. fektet be, a fennmaradó 500 millió forintot pedig Nyíregyháza önkormányzata és a XID Befektetési Zrt. 50-50 százalékban biztosítja. 

Ha a terjeszkedő ipari park fokozatosan benépesül, nő a foglalkoztatottsági igény. Van elég szakképzett munkaerő? 
A polgármesteri ciklus elején az egyik célként a minél több nívós munkahely megteremtését tűztem ki. Az a törekvésünk, hogy a fiataljaink itt maradjanak, vagy akik másutt fejezik be a tanulmányaikat, hazatérjenek. Tény, hogy a nagyfoglalkoztatóink dolgozóinak közel a fele a vonzáskörzetünkből érkezik. A szakképzési centrumunkban a diákok 58 százaléka, a gimnáziumban a tanulók 31 százaléka nem nyíregyházi, ez a regionális szerepünk további erősödését támasztja alá. Ahhoz, hogy legyen elegendő szakképzett munkaerő, egy hosszú távú oktatási tervet kell valóra váltani. Kormányzati törekvés, hogy tovább erősödjön a szakmunka presztízse, megbecsültsége, vonzóvá kell tenni a fiatalok számára ezt a karrierpályát. Városunkban kiemelt figyelmet fordítunk az oktatásra, a nevelésre, a gazdaságfejlesztésre. A szakképzési centrumhoz tartozó iskolák épületeit javarészt felújítottuk, a végzett fiataloknak lakhatási támogatást nyújtunk. 

A felsőoktatási modellváltás részeként ettől a tanévtől alapítványi formában működik az egyetem, melynek kuratóriumi tagja. Mi várható el reálisan az intézménytől belátható időn belül? 
A Nyíregyházi Egyetemért Alapítvány lett a fenntartó augusztus 1-jétől, mellettem még Schanda Tamás, az ITM miniszterhelyettese, Bárány László, a Master Good Kft. tulajdonosa, valamint dr. Kovács Barnabás, a Széchenyi Egyetem Budapesti Innovációs és Képzési Központjának vezetője a kuratórium tagja. Az elnök pedig dr. Mészáros József, a Barankovics István Alapítvány kuratóriumának elnöke, a Magyar Államkincstár korábbi elnöke. A működési és a pénzügyi autonómia erősödésével a legfontosabb cél az, hogy az egyetem piacképes, színvonalas, a munkaerőpiacon is értékes diplomát adjon. Ehhez szükséges a gazdasági szféra szereplőivel való szorosabb együttműködés, s hogy az egyetemi képzés összhangban álljon a város gazdaságfejlesztési programjával. A képzési paletta szélesítése mellett kiemelten fontos a tanárképzés. Minden első évfolyamra beiratkozott tanárszakos hallgató a 2022/23-as tanévtől 10 hónapon át havi 50 ezer forintos ösztöndíjban részesül, és minden elsős nappali tagozatos hallgató az egyetem ajándékaként laptopot kap a tanulmányaihoz. A régióban sok továbbtanulni vágyó fiatal számára vonzó lehet az, amit a Nyíregyházi Egyetem kínál a leendő hallgatóinak. A modellváltásnak köszönhetően elindultunk a fejlődés útján. Egy nemzetközi szinten is jegyzett egyetemmé szeretnénk válni. 

Az oktatás mellett a közlekedés helyzete, stratégiája, jövőképe is árulkodik arról, milyen irányba tart a város. Csomópontok újultak meg, körforgalmak létesültek, terebélyesedik a kerékpárút-hálózat. Milyen beruházások valósulhatnak meg a közeljövőben? 
Odáig kanyarodnék vissza, hogy amikor az előző vezetés által hátrahagyott, csődközeli pénzügyi állapot után sikerült talpra állítani a várost, a szigorú és eredményes gazdálkodásnak köszönhetően idestova kilenc éve a tartalék egy részét arra fordítjuk, hogy az újabb utak aszfaltozásához szükséges kiviteli terveket rendeljük meg és fizetjük ki. A kormány ezt az előkészítő munkát oly módon értékelte, hogy a támogatásukkal ötmilliárdos útfejlesztési programot kezdhettünk el 2020 végén. Az első ütemben 18 utcában épülhetett aszfaltozott út, az idén további 27 út lesz pormentes, így az önkormányzati tulajdonú utak több mint fele lesz leaszfaltozva. Ebben az évben a város három frekventált része is megújulhat: a Széchenyi, a Szent István és a Szarvas utca. Tavaly adtuk át a Kállói út–Tünde utca kereszteződésében a körforgalmat – ez volt a 14. körforgalom, amit az elmúlt 8 évben építettünk. A következő a sorban a Stadion utca–Kótaji út–Hímes utca– Vasvári Pál utca kereszteződése lesz még az idén, és ez is a közlekedés biztonságosságát szolgálja, miként az egyéb csomópontok. Emlékezzünk arra, hogy hat éve átépült a Kígyó utca-Debreceni út csomópontja, négysávos lett a Szegfű utca, átalakítottuk a Kemecsei út-Vénusz utca kereszteződését, fejlesztettük Oroson a 41-es-Diák utcai csomópontot, tavalyelőtt Örökösföldön, a Törzs utca két helyen is megújult, a Mező utca–Bethlen Gábor utcai nagykereszteződés tudatos átalakításával jelentősen megnőtt az áteresztőképessége. Összesen 17 csomópontban lett racionálisabb a közlekedés, és idén elkezdődik a nagykörút bezárása (a vasútállomástól a Debreceni úti felüljáróig négysávossá válik a nagykörút). A nyugati elkerülő már Nyírszőlősig ér, szeretnénk bekapcsolni a vérkeringésbe Sóstógyógyfürdőt is, a külső körgyűrű folytatásának, bezárásának a tervezésére kormányzati forráshoz jutottunk, jelenleg is tart a közbeszerzési eljárás. Jól halad a 4-es főútvonal 2x2 sávosításának előkészítése. Eredményes volt az a felhívás, amit a Nyíregyháza és Debrecen közötti 48 kilométeres kétvágányú vasúti szakasz tervezésére írtak ki. 

A vasúti síneken átívelő Tiszavasvári úti, részben már felújított felüljárót birtokba vehették a közlekedők, hiszen téli üzemet tartalmaz a kivitelezési szerződés, a hivatalos átadás a teljes felújítást követően várható. Mekkora összefogást igényelt a komplex beruházás? 
Többéves előkészítő, tényfeltáró munka előzte meg a felújítást. Folyamatosan monitorozták a szakemberek a felüljáró állapotát. Az önkormányzatunk külön kérése volt a szélesítés és a kerékpáros átvezetés biztosítása. De nemcsak felül, hanem „alul” is modernizálunk, ugyanis a NIF Zrt. megbízásából készülnek a Tokaji úti vasúti aluljáró engedélyes tervei. Rendelkezésre áll a forrás a Belső körút-László utca kereszteződésében kialakítandó jelzőlámpás forgalomirányításhoz. Az Intermodális Csomópont a vasútállomás és a buszpályaudvar környékén valósulna meg. A vasúti megálló P+R parkolóval, új autóbuszmegállóval és mélygarázzsal egy többmilliárdos fejlesztéssel bővül ki. 

A kerékpárosok bő 80 kilométernyi városi hálózatot használhatnak, ami országos viszonylatban is a párját ritkítja. Ezzel a pedálozók is példálóznak, sokan használják ki munkába járásra, sportolásra. Van még kiaknázható kapacitás e téren? 
Aki ismeri Nyíregyházát, tisztán látja, hogy 2011-től teljesen megváltoztatta a városképet a sok fejlesztés, és lényegesen többen bicikliznek ma már. Ha valaki kerékpározik, akkor tesz is az egészségéért. Öt éve készült el a Modern Városok Programban a Nyíregyházát Tokajjal összekötő kerékpárút, ami a turisztikai szempontból kiemelt térségekre is kedvező hatást gyakorol. Már többször elnyertük a Kerékpárosbarát Település címet. A kerékpárút mellett fontos a járda is: az elmúlt 7 évben több mint 34 kilométernyi épült vagy újult meg a városban. 

A Móricz Zsigmond Színház környéke a sétálóknak, a futóknak is felüdülés. Mikor készülhet el teljesen a kulturális negyed? 
A Bessenyei és a Benczúr térben nagy lehetőségek rejlettek. A Modern Városok Program keretében felújítottuk a Rózsakert Szabadtéri Színpadot, a Kállay-kúriát. A Kállay Gyűjteményben olyan várostörténeti kiállítás látható, amelyre minden nyíregyházi méltán lehet büszke. Elkészült a helyőrségi klub helyén a Szindbád Színháztörténeti Rendezvénytér. Az év múzeumának választott Jósa András Múzeum része, a Sóstói Múzeumfalu már megújult. Hamarosan elkészül a görögkatolikus egyház által épített Egyháztörténeti Múzeum, és már tervezés alatt van a múzeum Benczúr téri épületének külső és belső rekonstrukciója. A több mint 2,8 milliárd forintos beruházás kivitelezése várhatóan ősszel kezdődhet el. 

Sóstógyógyfürdő Nyíregyháza ékessége. Az állatpark népszerűsége töretlen, két új szálloda épült, átadták a zenélő szökőkutat, rendezték a zöldfelületet. A turisztikai szezonban onnan indul a nyitott tetejű, városnéző busz. Honnan jött a City Sight­seeing ötlete?  
Előtte csak Budapesten volt hasonló idegenforgalmi attrakció, szerettünk volna mi is újat mutatni. Nyíregyházán tíz év alatt megduplázódott a vendégéjszakák száma: a közel 120 ezer lakosú város 2019-ben 254 ezer vendégéjszakát könyvelhetett el. A Covid-járvány az egész turizmusra kihatott, de a Nyíregyházi Állatpark, a sóstói fürdőkomplexum és a Sóstói Múzeumfalu is vonzzák a turistákat. A Hunguest Hotel Sóstó és a Pangea Hotel megépülésével látványosan megemelkedett a szállodai kapacitás mennyisége és minősége is. Az év turisztikai attrakciója címet elnyerő állatparkban elkezdődött az eddigi legnagyobb beruházás, a Jégkorszak építése. A sóstófejlesztési projekt alapjaiban újítja meg a településrész eddig is pozitív képét. 
A zöld város koncepció az energiahatékonysági programot is magában foglalja. A CNG típusú buszok beváltották a hozzájuk fűzött reményeket? 
Maximálisan, sőt a napokban arról tárgyaltam, hogy a 41 gázüzemű, környezetvédő busz mellé miként lehetne beszerezni elektromos hajtású járműveket a még tisztább városi levegőért. Közel ötmilliárd forintos pályázati forrásból szereztük be a buszokat, további több mint kétmilliárd forintból pedig a szükséges telephely épülhet ki. De idetartozik az is, hogy például a nyugati elkerülővel mekkora környezetterheléstől szabadult meg a belváros. Az energiahatékonysági programban megújultak az oktatási intézmények, a kisebb művelődési házak, energetikailag korszerűsödött a Csaló közi nyugdíjasház és a Bessenyei tér 3-4. sz. alatti önkormányzati bérlakások épülete. Az elmúlt évtizedben az összes városi fenntartású, 35 óvodát és 9 bölcsődét is modernizáltuk. Bővítjük, szépítjük a város zöldfelületeit és folytatódik a fásítási program is. 

Február végén a Nyíregyházi Atlétikai Centrumban rendezik a fedettpályás országos bajnokságot. Ez korábban a létesítmény híján elképzelhetetlen lett volna. Mekkora ennek a sportdiplomáciai értéke? 
A rendezési jog alapfeltétele, hogy legyen egy ilyen centrumunk, amely a januári versenyen jelesre vizsgázott. Beérett a lobbimunkánk, ami azért is nagy fegyvertény, mert a fedettpályás ob-t csak a fővárosban szokták lebonyolítani. Népszerű a városi jégpálya, bevált az Eissmann Városi Uszoda, megújult a Continental Aréna. Épül a futballstadion, ahol lesz egy nyilvános futópálya is. Felújítottuk a sóstói rekortánt, épültek kézilabdapályák az iskolákban, megújultak tornatermek, az Arany-iskola uszodája is modernebb lett. Országos összevetésben is büszkék lehetünk a 27 szabadtéri kondiparkra, a 14 ovifocipályára és a több korosztályt is sportolásra késztető Mozdulj, Nyíregyháza! programsorozatra.   

A pandémia visszavetette-e bármiben Nyíregyházát, okozott-e mesterséges féket? 
A gazdasági növekedés a koronavírus-járványhelyzet idején is tetten érhető a városban. Elég, ha a Lego óriásberuházására, az ipari park bővítésére, a közlekedési hálózat fejlesztésére, a színes kulturális kínálatra, a gazdag sportolási lehetőségekre gondolunk. Az adóbevételünk 2010-ben 7,03 milliárd forint volt, tavaly pedig a pandémia ellenére megközelítette a 13 milliárd forintot. A járvány iszonyú terhet jelent, de nem vetett vissza bennünket a működésben. Be nem tervezett pluszköltségek merültek fel, módosítani kellett a költségvetést, mert azt felülírta a Covid. A Jobb Veled a Világ Alapítvány és az ELTE kutatócsoportjának felmérése szerint Szombathely után Nyíregyháza Magyarország második legboldogabb városa a megyeszékhelyek közül. Boldogsággal tölt el ez az eredmény, pozitív az üzenete. 

Borítókép: Dr. Kovács Ferenc, Nyíregyháza polgármestere minél több nívós munkahelyet teremtetne | Archív fotó: MW