Szabolcs-Szatmár-Bereg

2022.07.16. 11:30

Kaszálók, kaszinók, aranylemezek

A műsor bemutatta a térség természeti és épített értékeit, történelmét, s ízeit is.

SZA

Fotók: A Kossuth rádió Facebook-oldala

Ismerős helyszínekkel, nevekkel és ételekkel találkozhattak mindazok a megyénkben élők, akik a múlt héten szombaton bekapcsolódtak a Kossuth rádió Országjáró című műsorába. A stáb korábban járt már Fehérgyarmaton és környékén, Vásárosnamény térségében, Nyíregyházán, Kisvárdán, Mándokon és Tuzséron, legutóbb pedig Újfehértó, Érpatak, Bököny és Geszteréd értékei jutottak el a hallgatókhoz az éteren keresztül. A műsor bemutatta a térség természeti és épített értékeit, történelmét, de a riporterek érdekes, különleges embereket is mikrofonvégre kaptak.

Kaszáló és kaszinó

A műsor készítői éppen akkor vendégeskedtek Újfehértón, amikor a Fürtös Fesztivált rendezték, így annak hangulatáról is beszámolhattak a hallgatóknak – mindjárt kezdésként a város fúvószenekara köszöntötte az Országjárót. Tóth Zsuzsanna muzeológus a település egyik híres kincsét, az 1912-ben megtalált honfoglaláskori tarsolylemezt mutatta be, Gálné Edit pedig a város híres épületeiről mesélt. Kiderült, hogy a főtéren álló kaszinó már az építésekor, az 1900-as évek elején is nagyon modernnek számított, a könyvtárral, bál- és színházteremmel is rendelkező épületben például a húst jégen hűtötték.

Támcsu Mihály két keréken érkezett és ez természetesen nem véletlen: biciklijével járja a világot, többek között a Loire-völgyébe is eljutott a kerékpárjával. Sok helyen megfordult már, és azt vallja, hogy legalább annyi természeti kincs van Újfehértó környékén, mint a messzi tájakon. Mesélt a lösz és a homok találkozásából eredő sajátosságokról, a homokbuckákról, a legelőkről, a kaszálókról, lecsapolt, eltűnt tavakról, s arról a 40 centiméter magas orchideafajról is, ami június közepén náluk látható.  

A műsorba telefonon keresztül bekapcsolódott Mohai Gábor egykori televíziós és rádiós bemondó, műsorvezető, aki Újfehértón született, de aki, mint mondta, mivel Debrecenbe járt iskolába, főként csak hétvégenként volt otthon. – Abban az időben azt tartották, hogy Újfehértó a leghosszabb falu az országban, és mert távol laktunk az állomástól, a vonatról leszállva általában konflissal mentem haza – mesélte.        

Mesél a tanyavilág

Az érpataki Tóthné Bakai Berta egy házszámmal érkezett Domokos István mikrofonja elé: 77 tanya volt egykor a mai Érpatak közelében, s az ő családjáé volt az utolsó, a tanyaszámot pedig megtartották. Évtizedek óta termesztenek gyümölcsöket: szilvát, cseresznyét, de főként meggyet – a műsor ideje alatt is éppen szüreteltek a család tagjai. Merthogy a gazdaságuk családi közösségként működik, és bár a legtöbbjüknek van más foglalkozásuk – ő például tanít –, de a kerti munkák összehozzák őket.    

Papp József 21 éves koráig élt Zsindelyes tanyán, mint mondta, még látta az utolsó cselédházat, és amikor később turisztikai fejlesztésekbe kezdett, ugyanazt a világot próbálta meg visszaidézni.

– Elkészült a kóstolóház, majd a pálinkamúzeum, a fogadó, a vendégház, és egy felszentelt kápolna is – mesélte, és a műsorból az is kiderült, hogy a régi tanyasi iskolák hangulatát dr. Páll István, a Sóstói Múzeumfalu korábbi igazgatója segítségével idézték vissza. – Az édesapám tanító volt, sok tanyán tanított, engem pedig sokszor vitt magával, így azt szoktam mondani, hogy kastélyokban nőttem fel – annak idején ugyanis sok tantermet kastélyokban alakítottak ki. Amikor valaki belép a régi bútorokkal berendezett épületbe, újra gyerekké válik, s keresi a padokon a bevésett monogramokat – tette hozzá.

Pácban a pálinka

Természetesen nem maradhatott ki a műsorfolyamból dr. Szabó Tibor, aki dr. Pethő Ferenccel közösen fejlesztette ki a híres fürtös meggyet, bemutatkozott a bökönyi népdalkör és a lovasegyesület, s Geszteréd kincséről, a Kárpát-medence legértékesebb honfoglalás kori leletéről, az aranyszablyáról is hallhattak mindazok, akik szombaton bekapcsolták a Kossuth rádiót. A próbák és a fellépések vidám hangulatáról meséltek az Érpataki Asszonykórus tagjai, Mussó László bőrműves a sallangos ékszerek és a parádés lószerszámok készítésébe avatta be a hallgatókat, és a Tükörcserepek nevű amatőr színjátszó csoport terveiről is szó esett.

És ahogy minden alkalommal, a hallgatók ezúttal is ízelítőt kaptak a térség gasztronómiai különlegességeiből: Galambos Jánosné nyögvenyelőt készített, Deák István és felesége kovászos kenyeret sütött, Éliás Erik pedig zsindelyes kacsamellel kínálta meg a műsorvezetőket, illetve Prohászka Béla Venesz-díjas mesterszakácsot.

Természetesen az ételből nem hiányozhat a meggy – itt a gyümölcs pálinka formájában szerepel az összetevők között. A páchoz ugyanis, amiben a kacsamell pár napig áll, ágyas meggyálinkát is öntenek, sőt, abba a zsírba is kerül belőle, amiben a húst később konfitálják. A két íz tökéletesen kiegészíti egymást – mondták a helyszínen lévők, akik nemcsak meséltek az ételkölteményről, de meg is kóstolták.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában