Kodály-emlékek Szabolcsban

1972. december 31., vasárnap

Kodály-emlékek Szabolcsban

Egy országos zenei pályázaton díjat nyert dr. Fazekas Árpád nyíregyházi főorvos. Szabolcsi orvostörténeti kutatásai, levéltárakban, könyvtárakban összegyűjtött tanulmányai, Korányi Frigyesről, a megye első kórházairól írt munkái eléggé ismertek. De hogyan határozta el. hogy elküldi munkáját az országos Kodály-pályázatra? 

"A sok böngészés, orvostörténeti kutatgatás során találkoztam a témával, Kodály Zoltán és a megye feledésbe ment régi kapcsolataival. Gondoltam, a 90 éves jubileumra nem fog ártani, ha feldolgozom a nagy zenetudós és Szabolcs-Szatmár megye kapcsolatát" - íme a magyarázat. 

S a több mint húszoldalas pályamunka - amely a jövő évben megjelenik a Zene és énektanítás című pedagógiai módszertani folyóiratban - teljesebbé tette a Kodály-életrajzi irodalmat. Kiderült ugyanis, hogy a nagy zeneszerző és tudós életrajzi irodalma eddig az 1922. évi, Szabolcs megyében végzett népzenei adatgyűjtését nem tartotta számon. 

Első ízben 1922-ben került kapcsolatba Kodály Szabolcs megyével. Ekkor - augusztus 4-én - jelent meg a Nyírvidékben a megyei adatgyűjtésre vonatkozó felhívás és kérdések az olvasókhoz. A felhívás címe ez volt: "Gyűjtsük vármegyénkben a népzenére vonatkozó hagyományokat és tényeket." Érdekesek a kérdések is, amelyekre Kodály választ várt. Íme: Van-e, vagy volt-e (mióta nincs) a községben dudás? Annak idején a dudaszó mellett a felnőttek is táncoltak vagy csak a gyerekek? Emlékeznek még az öregek az úgynevezett dudanótákra? Van-e a községben cigányzenekar? (Mióta? Hány tagú?) Szokás-e a halott siratása? 

Valószínűleg elég sok választ kapott megyénkből a nagy zenetudós, mert 1926-ban már ide is utazott. S nemcsak gyűjtött, hanem eddigi zenei kutatásait összefoglaló előadást tartott, s mint művész fellépett a közönség előtt. Nyíregyházán és Nagykállóban járt ekkor Kodály Zoltán. Sajnos ez a látogatás nagyrészt feledésbe ment, csupán a korabeli újságok cikkei alapján kísérhetők nyomon a látogatás fontosabb mozzanatai. 1926. október 13-án nézte meg Kodály a nagykállói táncosok Kállai kettősét. 

Mielőtt elindult Nagykállóba, találkozott Ferenczi Istvánnal, aki sok régi eredetű dalt tudott. Kodály Zoltán kérésére el is énekelt egy ősrégi cigánydalt. A mester papírt vett elő és az autó sárhányóján lekottázta az általa ismeretlen dallamot és leírta a szöveget. Aztán indultak el Nagykállóba, ahol Balázs Ferke, a kállói prímás és zenekara, a három Borsy-lány, Toka Menyhért, Vágó Lajos és Vass József mutatták be a nemzedékről nemzedékre öröklődött híres kállai kettőst. 

S huszonnégy év múlva, 1950-ben tette közzé a mester a Kállai kettős című remek kórusművet, s mentette meg az utókor számára. Kodály más dalokat is gyűjtött Nagykállóban, megnézte a híres megyei főorvos, régész Jósa András orgonáját, amelyet a Jósa András Múzeumban őriznek, s restaurálás után a közönség is megismerkedhet a szép és értékes hagyatékkal. 

Dr. Fazekas Árpád pályamunkája utal arra, hogy a nagy mester életrajzírói eddig nem tettek említést az 1926-os nagykállói gyűjtésről, pedig ekkor jegyezte le az 1950-ben megírt Kállai kettős melódiáját, motívumait. A háromrészes mű középső, dudanótaszerű tétele talán nem tekinthető véletlennek, hanem Kodály céltudatos gyűjtőmunkájára utal, s már 1922. évi szabolcsi népzenei adatgyűjtésébe is felvette a dudanótákat is. A pályamunka kiegészíti, korrigálja Kodály eddig nyilvántartott életrajzi adatait.

A pályamunka hozzájárult ahhoz is, hogy az 1926. november 6-án tartott Kodály-hangverseny egykori színhelyén, a régi Korona-szálló nagytermének falán emléktáblát helyezzenek el, amelyet a Kodály-jubileum során avattak fel Nyíregyházán.