A Bádog Böske bölcsőjét ringatta Galamb József

Gépészmérnök konstruktőrt adott a világnak Makó, ott született ugyanis 1881. február 3-án Galamb József. A világhírű mérnök és lelkes lokálpatrióta nevét és emlékét Makón múzeumi kiállítás és iskola is őrzi.

Galamb József parasztcsaládban nevelkedett. Amikor a szegedi Állami Fa- és Fémipari Szakiskola harmadik osztályába járt, felvették a budapesti Állami Felső Ipariskolába (ez a BMF Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar jogelődje). Később a Diósgyőri Vasgyárban lett műszaki rajzoló, utána pedig műszaki altisztként a haditengerészetnél Horthy Miklós sorhajóhadnagy volt a parancsnoka. Miután leszerelt, az aradi Magyar Automobil Rt.-nél helyezkedett el, és vállalati ösztöndíjjal bejárta az egész kontinenst. A frankfurti Adler-autógyárban a motorok összeszerelésére alkalmazták. Amikor 1903-ban áthajózott Amerikába, azt olyan céllal tette, hogy kellő tapasztalatot gyűjtsön. Rá egy évre a Saint Louis-i autó-világkiállítás akkora hatást tett rá, hogy ott maradt. A clevelandi Stearns-autógyárnál kezdte a karrierjét, 1905-ben pedig az amerikai autógyártás leendő fellegvárába, Detroitba költözött. Noha három helyen is pozitívan bírálták el az álláskérelmét, végül az akkoriban 300 alkalmazottat foglalkoztató Ford cég tervezői ajánlatát fogadta el.

A máshol gyártott alkatrészekből szerelték össze az automobilokat. A Ford az első gyártmányát az A betűvel látta el, a T-modell a huszadik volt a sorban. Galamb József akkor keltette fel Henry Ford figyelmét, amikor újratervezte az N-modell hűtésrendszerét.

A népnyelv a T-modellt Bádog Böskének (Tin Lizzie) nevezte, ami teljesen átalakította az autózást. Olyannyira sikeres lett a modell, hogy két évtizeden át gyártották. Az évszázad autójának is megválasztották 1999-ben.

Galamb József 1915-ben kapta meg az amerikai állampolgárságot, 1917-ben megnősült, két leánya született. Soha nem felejtette el, hogy honnan indult: világhírű mérnökként 1911 és 1932 között többször hazalátogatott.

A két Magyarországon maradt testvérével hozta létre 1922-ben a makói Ford-lerakatot, ahol gépkocsik mellett Fordson traktorokat és alkatrészeket árultak, és javítottak egészen 1944-ig. A makói szakmunkásképző intézet 1990-ben felvette a nevét, 2000-ben posztumusz díszpolgárrá avatták szülővárosában.

KM