Fehérgyarmat

2023.07.05. 07:00

A juharleveleseknél a diófa hazájából

Kicsi a világ: dr. Tilki Attila a Tarpáról elszármazott Madai Zsigmonddal is találkozott Kanadában.

Felszólalás az EBESZ 30., vancouveri közgyűlésén

Fotó: dr. Tilki Attila közösségi oldala

Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) a világ legnagyobb biztonsági szervezete, amely Európa, Észak-Amerika és Közép-Ázsia 57 államát fogja össze. A bécsi székhelyű szervezet aktuális közgyűlésének a nyugat-kanadai Brit Columbia tartomány délnyugati részében fekvő Vancouver adott otthont. A világ egyik „legnemzetközibb” városának domináns etnikai csoportja nincs, a város lakóinak mintegy 52 százalékának, a nagyvárosi övezet népességének mintegy 43 százalékának anyanyelve nem az angol. A kanadai magyar diaszpóra egyik bástyájának számít Vancouver. Itt tartózkodott a fehérgyarmati dr. Tilki Attila a magyar delegáció vezetőjeként. A szabolcs-szatmár-beregi országgyűlési képviselő felszólalt az EBESZ jubileumi, harmincadik közgyűlésén.

– Természetesen az orosz-ukrán háborús konfliktus volt a középpontban. A politikai és biztonsági ügyek bizottságában a beszédemben a magyar segítségnyújtásra tértem ki és ismertettem a háborúval kapcsolatos álláspontunkat. Mi a béke pártján állunk – mondta érdeklődésünkre dr. Tilki Attila, miután hazatért a juharlevelesektől. – Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet földrajzi értelemben a legkiterjedtebb, legátfogóbb biztonsági szervezet. A fő funkciója az európai biztonság és stabilitás megőrzése, azaz a korai előrejelzés, a konfliktuskezelés, a válságkezelés és a válságok megoldását követő rehabilitáció. Vancouverben nem csak ez volt a fókuszban. Az EBESZ parlamenti közgyűlésének szünetében ülésezett a Selyemút csoport (Silk road group SRG). A magyar delegáció vezetőjeként kiemelten fontosnak tartom, hogy aktívan vegyünk részt egy olyan csoport munkájában, amelynek földrajzi térségében a Föld energiatartalékának 75 százaléka található.

Dr. Vass-Salazar Mária kanadai nagykövet segítségével Magyarország helyi barátaival is találkoztam: Chris d’ Entremont, a kanadai parlament alelnöke és Don Davies, a kanadai parlamentben a magyar baráti csoport alelnöke külön kiemelték azt, hogy a magyarok mennyi  értékkel gazdagították országukat, ezt jó volt hallani. A Vancouveri Első Magyar Református Egyház lelkipásztora Szigeti Miklós. A helyi magyarokkal együtt Istentiszteleten vettünk részt, mely után meghívtak a gyülekezet tagjai szeretetvendégségre, ahol egy összetartó közösséget ismertem meg. Többek között találkoztam a Tarpáról elszármazott Madai Zsigmonddal találkoztam. Talabér Elza néni 94 évesen is a saját kocsijával jött el az istentiszteletre. Elza néni, akinek a nagyszülei vándoroltak ki Kárpátaljáról, tökéletes magyarsággal mesélte el élettörténetét annak ellenére, hogy soha nem volt Magyarországon és Európában sem.

Az 1956-os forradalom leverését követően a soproni Erdőmérnöki Főiskola hallgatóinak és oktatóinak jelentős része döntött úgy, hogy maga mögött hagyja az országot. Összesen 450 diák és 50 tanár lépte át ekkor a zöld határt, Ausztriában ők és családtagjaik táborokba kerültek. Dr. Tilki Attila a Vancouveri Erdészeti Egyetemen láthatta a különös tablót is.

– Roller Kálmán dékán azt kérte az osztrákoktól: tegyék lehetővé az oktatást, ám a hatóságok – vélhetően a szovjet retorziótól tartva – nemet mondtak. A dékán azonban nem hagyta ennyiben a dolgot: összesen húsz országnak írt levelet, melyek közül a kanadai University of British Columbia (UBC) jelezte, hogy kész befogadni a teljes kart. A UBC garantálta azt is, hogy a soproniak magyarul folytathatják tanulmányaikat. A UBC menedéket nyújtott a magyar erdészeknek, és „Sopron Division” néven összesen 196 diákkal meg is kezdődhetett az oktatás. Tanulmányaikat az ígéretekhez híven magyarul, a magyar tanrendnek és tanítási módszereknek megfelelően folytathatták. A soproni divízió végzett mérnökei alapozták meg a kanadai erdőgazdálkodást. Az 1961-ben erdőmérnökként végzett Kocsis Tibor kalauzolt az egyetemen, ott, ahol a ditrói származású Komlóssy Jóska bácsi 1960-ban végzett a soproni divízió tagjaként. Jóska bácsi sokáig segített az Európa Tanácsnak kisebbségi szakértőként. Az életéről szóló könyvét a vancouveri református közösségnek ajándékoztam. Az egyetemen nagy örömmel fedeztük fel a tablóját.

A Nemzeti Összetartozás vancouveri diófájára egy új, „fehérgyarmati” nemzeti színű szalag került fel. A diófát Móricz Zsigmond a legmagyarabb fának nevezte, mert hiába ütik-verik mindig, új ágat és új termést hoz – zárta gondolatait dr. Tilki Attila.

LTL

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában