Mentális egészség a munkahelyeken

A munkahelyi mentálhigiéné nem új fo­ga­lom, más kérdés, hogy mennyit foglalkoznak vele a munkaadók. Tény, hogy lelki egészségünket nagyban meghatározza munkahelyi köze­günk.
Teoretikus és praktikus oldalról közelíti meg a témát Körei László tanulmánykötetében, melynek címe: Munkahelyi és szervezeti mentálhigiéné. A kiadványt az egyetem tudományos tanácsa támogatta.

Közösség és attitűd

– A munkahelyi szervezeti jóllétstratégia nemcsak európai, hanem világ szinten is törekvés, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) pontosan megfogalmazza, hogy a mentális egészségéért a társadalom széles körében mit kell tenni, s kitér a munkahelyekre is. A WHO definíciójában „a mentális egészség az egészség szerves eleme és egy olyan jólléti állapot amikor az egyén felismeri saját képességeit, képes megbirkózni az élet normális stresszével, produktívan tud dolgozni és hozzájárulni a közösséghez.” A munkaerő-piacon is fontos, hogy az emberek lelki egészsége, mentális állóképessége edzett maradjon, éppen most, amikor a járvány és az orosz- ukrán háború kitörése óta rengeteg pszichikai inger,  terhelés ér mindenkit. A könyvemben egy úgynevezett lelki egészség-képletről írtam, melynek van egy számlálója és egy nevezője csakúgy, mint a matematikában.  A számlálóba beírjuk az életkörülményeinket (ide tartozik a lakhatás, az emberi kapcsolatok, a munkahely megléte), a nevezőbe pedig az érzelmek kerülnek, mennyire vagyok elégedett az életemmel, van-e lehetőségem az alkotásra, a kiteljesedésre. Ebből a rövid, de egyszerű önvizsgálatból sok mindenre következtethet az ember, ami a mentális egészségével összefügg – vezetett be a komplex és sokrétű témába a kötet szerzője. Majd ahogyan könyvében, úgy a beszélgetésben is rátért a munkahelyi mentálhigiéné területeire, annak jellemzőire. Beszéltünk arról, hogy egy-egy munkavállaló előmenetelét is befolyásolja milyen attitűdökkel bír és hogyan illeszkedik be egy adott munkahelyi közegbe. Szó volt azokról a z érzelmi intelligenciát meghatározó egyéni-és társas viselkedési formákról és készségekről, melyek elengedhetetlenek ahhoz, hogy egy munkahelyen jó hangulat, élhető klíma alakuljon ki.

Elmondta, mindennek alapja az önismeret, az önuralom. Fontos, hogy a dolgozó motivált legyen a feladataiban, tudja képviselni saját álláspontját, és rugalmasan alkalmazkodjon váratlan helyzetekhez, megoldjon új megbízásokat. Ma már munkahelyeken nem kizárólag a szakmai tudás számít. Sőt! Az imént felsorolt képességek ugyanannyit nyomnak a latban egy állásinterjúkon, mint a bizonyítvány.

Stresszforrások

Körei László könyvében kitér az úgynevezett hivatásszemély fogalmára is.
–Úgy véli, ahhoz, hogy a munkavállaló hivatásérzése fenntartható maradjon, a szervezeten belül oda kell figyelni a kiégés megelőzésére. Ez az egyén feladata éppúgy, mint a munkaadóé. A munkával való elégedettséghez számos tényező járul hozzá, a munkavégzéshez szükséges eszközök megléte, a társas kommunikáció minősége, s nem utolsósorban a munkáért járó anyagi megbecsülés
Feltettük a kérdést, mi   jelenthet stresszforrást egy munkahelyen? – Leginkább a kimondatlanságot és a kódolt konfliktust említeném meg, mert a munkahelyeken elhangzó kommunikáció mindig csak a „felszín”, ami a szervezeti struktúrából, a hierarchiából indul ki, de a valódi probléma rejtőzködik, valahol a mélyben bújik meg – hívta fel a figyelmet a szakember.

Ki a jó vezető?

Majd azzal folytatta: – Peter Drucker egyik önismeretre nevelő könyvében felteszi a kérdést: ki a jó vezető? Azt mondja: az a jó vezető, aki látja a valóságot. Ha például látja a főnök, hogy egy kolléga valamitől szenved, akkor behívja és megbeszéli vele a problémát, őszintén és emberségesen. Nagyon sok helyen ez elmarad, és az úgynevezett kódolt kimondatlanság, kognitív köd fojtogatja a munkahelyi légkört. Ezen kívül további stresszforrás lehet a feladatok és hatáskörök nem egyértelmű leosztása vagy ha valaki teljesen összemossa a magánéletét a munkával, illetve szakmai bizonytalanságra vall, ha valaki folyton másokon akar segíteni, de sok esetben szükségtelen a segítségét felajánlania. S nem szabad szó nélkül hagyni a munkahelyi zaklatást sem, ami az esetek többségében ártatlannak tűnő pletykából indul el, s akár a tettlegességig fajulhat. Sajnos sok helyen a szőnyeg alá söprik a jelenséget, mert ki tenné ki szívesen az ablakba a problémákat – jegyezte meg a kötet szerzője, aki szerint növeli a szakmai teljesítményt a jó munkahelyi légkör, ellenkező esetben ha nincs plurális, bizalomra épülő közeg, széthullik a csapat.
Beszélt még egy rendkívül érdekes jelenségről, az úgynevezett hübriszről.
– A hübrisz  a túlzott ambíció, a túlzott magabiztosság, a büszkeség és az arrogancia veszélyes elegyeként jön létre. Általában az idősebb kollégákra jellemző, akik a jelenüket a múltjukban elért sikereikre alapozzák. Minden negatív hatást, jelenséget a vezető orvosolhat. Tudniillik nagyon sokan egy jó vezetőért dolgoznak és még többen egy rossz vezetőtől menekülnek el, nem a munkának fordítanak hátat, hanem az elől a közeg elől futnak el, amit a főnök megteremtett – lapozta fel könyvét Körei László, aki szerint bárki talál benne tanulságos fejezeteket. Végezetül elmondta, a helyzet nem olyan rossz, mint ahogyan sokan leírják. Ma már a munkahelyek többsége foglalkozik a közösségi mentálhigiénével és különböző tréningeken megmutatják azokat a megküzdési stratégiákat, amelyekkel növelhető a mentális ellenálló-képesség.