Miért maradt meg a zarándoklat évezredes hagyománya?

Miért maradt meg a zarándoklat évezredes hagyománya a 21. században is, mit keresnek és mit találnak a mai zarándokok utazásuk során, erről beszélgettünk Kocsis Dániel görögkatolikus pappal. Onnan indultunk, hogy a zarándokhelyeknek, kegyhelyeknek van egyfajta vonzerejük. Miben rejlik ez a „vonzerő”, tettük fel a kérdést.

– Az ember életének értelme, hogy van valamilyen célja, amit el szeretne érni és keresi ezt a célt valami magasztosabb dologban, tettben vagy élményben. A zarándokhelyek, azok a horizonton megjelenő, lelki értelemben vett kapaszkodók, melyek elérése motivációként tűnnek fel az ember életben. Nem véletlen tehát, hogy évezredes hagyományként része marad életünknek a zarándoklat, s persze nem csak a keresztény világban, hanem minden vallásban és kultúrában természet feletti erővel bír. Úgy gondolom, hogy a zarándoklaton keresztül a legfőbb megtapasztalás a célbaérés, s ezáltal értelmet nyer az is, amit életnek hívunk, amit hétköznapi törekvésnek, gürcölésnek nevezünk – mondta Kocsis Dániel atya. A görögkatolikus pappal kollégánk, Kanalas Ottilia beszélgetett.