Külföldön lépnek át az új évbe

Az egykori válogatott, többszörös magyar bajnok, kupagyőztes nyíregyházi röplabdázó, Botos Fruzsina évek óta Amerikában él a férjével, dr. Bartos Ádám gyógyszerkutatóval s két kisfiukkal. 
– Brúnó 4 és fél éves, Bernard pedig másfél, így hajnalig tartó mulatozás biztosan nem lesz – árulta el érdeklődésünkre Fruzsi, akitől azt is megtudtuk: kint is mindig magyarokkal együtt köszöntötték az új évet, így nem mélyedtek el az amerikai szokásokban, inkább az itthonról vitt és őrzött hagyományokat követik. 
 

– A gyerekek szombatonként magyar iskolába járnak, a karácsonyi műsor is elsősorban Jézus születéséről szólt, Santa Clausról nem esett szó. Szilveszter napján nem eszünk szárnyast, mert elkaparja a szerencsét, ahogy halat sem, mert azzal elúszik. Ami tuti, hogy kerül az asztalra, a lencse, hiszen az nemcsak szerencsét, hanem gazdagságot is hoz az új esztendőben – sorolta Fruzsi, és hozzátette: ugyancsak elmaradhatatlan a virsli és a pezsgős koccintás. 
– Mivel 6 óra az időeltolódás, ezért este 6-kor online összekapcsolódunk a családdal, és együtt énekeljük a Himnuszt, boldog új évet kívánunk egymásnak, s koccintunk. A gyerekek miatt szerintem amerikai idő szerint éjfél előtt aludni megyünk mi is – mondta Fruzsi, aki január 1-jén ünnepli a névnapját, így az új év legelső napja neki duplán köszöntős. 

Csoki lóhere az ajtó előtt 

Kismann Klaudia 7 éve él Németországban: a beregszászi kötődésű fiatalasszony akkori párjához költözött Eislingenbe, azóta egy családot alkotnak a férjével, Antonnal. Az idei szilveszter már a sokadik, amit Németországban töltenek, de mint mondta, nem túl bulizós a család, így nemigen ismerték meg, hogyan mulatnak a németek az óév utolsó napján. Ők otthon szeretnek lenni a családdal vagy az ismerősökkel, barátokkal, s mint egy magyar házibulin, beszélgetnek, társasjátékot játszanak, pezsgőt iszogatnak, no és német sört. Ilyenkor raclette és fondü kerül az asztalra. Volt már olyan szilveszterük is, amikor elutaztak s „átwellnesselték” az év utolsó éjszakáját – azt teszik, amihez kedvük van. Klaudia elmondta: a város, ahol élnek, egyáltalán nem hangos a tűzijátéktól, legalább is ő azt tapasztalta, hogy inkább az ott élő külföldiek (lengyelek, szlovákok, oroszok) búcsúztatják az esztendőt hangos fényjátékokkal. 
– Az újévi szerencsehozó jelkép a németeknél a négylevelű lóhere, ami a kelta hagyományok szerint védelmet és szerencsét jelent. Január 1-jén a boltokban, mindenhol lóherével találkozunk, meglepetésként adják egymásnak az emberek, volt, mikor a szomszéd az ajtóm elé lerakott egy lóherecsokit a jókívánságaival – tette hozzá. 

Éjfélkor szólnak a harangok 

Talabos Andrea és férje, dr. Dankó Péter is megyénkből költözött Németországba, a két kislányuk már kint született. A bajorországi Kelheimben élnek, a település Regensburg és Ingolstadt között helyezkedik el, nevezetessége, hogy itt csatlakozik a Rajna–Majna–Duna-csatorna a Dunába. 
– A szilveszter Németországban sem telik máshogy, mint hazánkban. Barátokkal, családdal ünnepelnek, jókat esznek, puncsot vagy pezsgőt isznak, és természetesen szinte egész este, de főleg éjfélkor a tűzijáték sem maradhat el – mesélte lapunknak az édesanya. – Az itt élő magyarok általában hazautaznak, és Magyarországon töltik a karácsonyt, illetve a szilvesztert is. Azoknak, akik itt maradnak, igazából egy dologban tér el a szilveszterestéjük a helyiekétől: mi éjfélkor elénekeljük a himnuszt, a németeknél ez nem szokás. Tartományonként persze lehetnek eltérő szokások, az biztos, hogy a bajoroknál istentisztelettel kezdődik az este, s éjfélkor szólnak a harangok.