Nyíregyháza

2023.12.03. 15:30

Vigasságok s libaságok az éteren keresztül

Az Országjáró stábja is megörökítette a Márton-napi kavalkádot.

Száraz Anita

Gégény Márton és libája, Gőgös úr, illetve a nagyszülők: Szigetközi János és felesége

Forrás: Kossuth rádió

A Kossuth rádió Országjáró című, öt órás élő műsora is bekapcsolódott ­november második szombatján a Sóstói Múzeumfalu Márton-napi kavalkádjába, a hallgatók pedig nemcsak a libás hagyományokkal, hanem Nyíregyháza történelmével s a város turisztikai attrakcióival is megismerkedhettek. A stáb gyakran látogat vármegyénkbe: korábban járt már Fehérgyarmaton s környékén, Vásárosnamény térségében, Kisvárdán, illetve Mátészalkán, februárban pedig a szatmári hagyományokat megörökítő panyolai farsangról is élőben tudósított. 

Jó alkalom a szórakozásra 

A szerkesztő-riporterek, Cziff- ra Szilvia és Domokos István az első vendégekkel együtt érkeztek a skanzenbe, ahol a szemerkélő eső sem tudta elrontani a látogatók kedvét, ebben pedig nagy szerepe volt a Bakos zenekarnak is: a három erdélyi fiatalember, akik barátokból lettek zenésztársak, kiskállói oláhossal alapozták meg a jó hangulatot. Ha már lúd, legyen kövér – ez volt a nap mottója, Kácsor-Ignácz Gabriella pedig elmondta: a mondásnak megfelelően a lehető legtöbb „libaságot” próbálták meg összegyűjteni és a hagyományőrzés jegyében megmutatni a vendégeknek. – Az adventi elcsendesedés előtt ez volt az utolsó olyan alkalom, amikor a falusi emberek szórakozhattak, együtt lehettek, ehhez pedig jó alkalmat kínált, hogy Márton-napra elkészült az újbor, s hogy ekkorra minden jószágot behajtottak a legelőkről. Lámpásokat csináltak, s körbejárták a falut: minden házba elvitték a fényt – mesélt a régmúlt időkről a múzeumpedagógus, rendezvényszervező. 
Vécseiné Lakatos Bernadett vezetésével lámpások ezúttal is készültek – a gyerekek nagy-nagy örömére. A vendégek a falujárás alatt kódfejtésben jeleskedhettek, és akinek sikerült megoldania a feladatokat, kemencében sült édes libaszemet kapott ajándékba – a finomság készítésének titkaiba Mártonné Vattai Anikó vezette be a rádióhallgatókat. 

A bábok varázslatos világa 

A Márton-napi vigasságokra ellátogatott egy székely menyecske, sőt maga az ördög is, akiket Fabók Mariann bábos-mesemondó „hozott magával”, s mint kiderült, a népmesét éppen ezredszer adta elő. – Szeretném elődeink régi tudását a ma élők számára befogadhatóvá tenni, ez pedig a mesék, dalok esetében azért könnyebb, mert a népi kultúra bennünk van, mindenki az anyatejjel szívja magába. Ez is az oka annak, hogy a bábos előadásokat a felnőttek is élvezik, s rácsodálkoznak annak misztériumára – fogalmazott. 
Természetesen a skanzenbe látogatóknak a kulturális programok mellett gasztronómiai élményekkel is kedveskedtek a szervezők: Konyári Sándor, Magyarország királyi szakácsa és Rácz Mihály, a Magyar Népi Ízőrző Lovagrend tagja a Márton-napi liba elkészítéséhez adtak tanácsokat, és pazar menüvel várták a látogatókat. Ahogy fogalmaztak: a libát a csőrétől a lábáig feldolgozták. Készítettek májjal töltött libanyakat, zabos kását, az aprólékból káposztát, libatorost, sült libacombot párolt káposztával, hagymás tört burgonyával, Szabó Sándor világbajnok cukrász pedig lúdlábbal örvendeztette meg a múzeumfaluba látogatókat. 

 

A természet javai 

A műsorban dr. Holmár Zoltán és Máté Zoltán jóvoltából érdekes történetek hangzottak el Nyíregyháza történelméből, Révészné Petró Zsuzsa a sóstói állatparkba invitálta a hallgatókat, Deák Attila kerékpártúrákat ajánlott, Baloghné Szűcs Zsuzsanna pedig a skanzenről mesélt. A színpad sem maradt üres: táncra perdültek a Szabolcs Néptáncegyüttes tagjai, az Eszterlánc Északi Óvoda gyerekei Balassáné Sebestyén Mónika vezetésével vidám dalukkal előcsalogatták a napot, Kácsor István és Kácsor-Ignácz Gabriella pedig táncházba hívták a vendégeket. Akik a hűvös, esős időben szerettek volna egy kicsit melegedni, Bartovics Csilla gyógynövényekből készített teáit kóstolhatták meg, vagy betérhettek a régmúlt iskoláit idéző tanterembe, ahol beülhettek a döntött tetejű padokba, és kipróbálhatták, hogyan lehet lúdtollal írni. 
És mivel a Márton-nap az újbor ünnepe is, a hallgatók a jó hordók titkairól is hallhattak. Hotyek Attilának már a nagyapja és az édesapja is kádármester volt, s ő is ezt választotta hivatásának. Mint mesélte, zempléni tölgyből készíti a hordóit, ami nem véletlen: a vulkáni termőhely tele van ásványi anyagokkal, amiknek az áldásos hatásai a bor ízében, zamatában is érzékelhetők – aki akart, a libazsíros kenyér mellé egy pohár bort is kortyolhatott. 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában