A szeretett folyóban is aludhatják örök álmukat

Egyre többen fogalmazzák meg a végrendeletükben, illetve kérik a rokonaiktól, hogy hamvaikat szórják szét azon a vidéken, esetleg abba a folyóba, ami oly kedves volt a szívüknek, szeretnék a szeretett tájban aludni örök álmukat. Vajon milyen szabályok vonatkoznak a hamvak szétszórására, milyen szabályokat kell betartaniuk a hozzátartozóknak, illetve a temetkezési vállalkozóknak a hamvakkal kapcsolatban? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Pénzes Tiborral, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Temetkezési Kft. ügyvezetőjével. 

– Valóban egyre többen élnek azzal a lehetőséggel, hogy hazaviszik a hozzátartozójuk hamvait, és egy olyan területen helyezik el, amelyet megengednek a jelenlegi jogszabályok. A temetkezési törvény legfőbb szabálya, hogy csak azon folyószakaszon, csak azon a területen lehet elszórni a hamvakat a földről vagy a levegőből, amelynek a tulajdonosa vagy használója, illetve kezelője hozzájárul. Ráadásul úgy kell előkészíteni a hamvakat és úgy kell végrehajtani ezt a műveletet, hogy az alapvetően ne legyen kegyeletsértő. A terület tulajdonosának engedélye mellett van egy szakmai feltétel is: a hamvakat tovább kell porítani, vagyis elő kell készíteni szórásra, illetve a bemosásra – kezdte tájékoztatását Pénzes Tibor.

Az összes rokon engedélye kell

– Ha van végrendelet ezzel kapcsolatban, akkor az mindent felülír. Ha nincsen végakarata az elhunytnak, akkor az összes hozzátartozónak egyöntetűen hozzá kell járulnia a hamvak szétszórásához. Ha temetőben szeretnék szétszóratni, arra van egy külön kijelölt parcella, van egy adott terület, de mint említettem, a hamvak bárhol szétszórhatóak, kivéve a tavakat. Valószínűleg ökoszisztémiai megfontolásból született ez a törvény, hiszen a tó elméletileg egy zárt rendszer. Ugyanakkor meg kell jegyeznem, hogy hamvak természetbeni szétszórása a gyász feldolgozásának szempontjából nem éppen a legkedvezőbb megoldás, hiszen nincs egy olyan hely, nincs egy olyan emlékhely, ahol a hozzátartozók le tudják róni a kegyeletüket – folytatta a szakember.

Télen a rendszert elzárják

– A temetkezési törvény a hamvak szórása kifejezést használja, de azt különböző technikákkal lehet végrehajtani, így van például vizes bemosás és száraz beszórás, valamint légi szórás is. Nyíregyházán bemosásról beszélünk, vagyis víz segítségével juttatjuk el egy gyűjtőhelyre a hamvakat. Vannak olyan technológiák, amikor – például altemplomokban – leesnek egy dekoratív tartályba a hamvak, vagyis nincs szükség vízre. A száraz beszórás az év minden szakában megvalósítható, hiszen nincs szükség folyadékra. Az „Északi temetőben” a vizes bemosást csak akkor tudjuk végrehajtani, amikor a csőrendszerben víz van, vagyis nincs még fagyos időjárás, hiszen akkor elzárjuk a rendszert, hogy szét ne fagyjon. A téli hónapokban tehát az időjárás az oka annak, hogy nem tudjuk elvégezni a bemosást. Akik a téli hónapokban hunytak el, azok hamvainak a bemosását tavasszal tudjuk megkezdeni. Ahogy egyre melegebb az időjárás, feltöltjük vízzel a rendszert, csinálunk egy próbaüzemet, és utána elkezdjük beütemezni a temetések mellett a bemosásokat is. Természetesen a szertartáskor ügyelünk a megfelelő kegyeletre, hogy valóban bemosódjanak a hamvak, s ne maradjanak a felszínen. A bemosások számától függően ez a folyamat el is húzódhat későbbi hónapokra is, így előfordulhat, hogy a télen elhunyt személynek a hamvait áprilisban, májusban tudják a kollégáim bemosatni az ütemezés szerint – magyarázta Pénzes Tibor. 

– A bemosás helyszínén az elhunytak neve felkerül az emlékfalra, vagyis a hozzátartozók ott le tudják róni bármikor a kegyeletüket, de akit külső területen szórnak szét, annak nem marad fenn a neve.

– Egyébként mindegyik technikára van egy megfelelő urnatípus, ami lehetővé teszi, hogy a hamvak kegyeletteljes módon szétszóródjanak az adott területen. Még a légi szórás számára is van egy bizonyos urnatípus, s annak megfelelően vannak a hamvak porítva. Sajnos, gyakran találkozunk azzal az illegális gyakorlattal, hogy az urnát a hamvakkal hazaviszik a családtagok, s ez így szerepel az általunk vezetett nyilvántartásban is. Csakhogy aztán önkényesen valahova beszórják, szétszórják, s az már jogszabályba ütköző cselekedet, ugyanis a temetkezési törvény előírja azt is, hogy a szórás temetkezési tevékenység, tehát a szolgáltatónak kell ezt végrehajtania, ügyelve a megfelelő kegyeletre – hangsúlyozta az ügyvezető.

Papírból készült úszópárna

Napjainkban mennyire gyakoriak a bemosásos temetkezések? – kérdeztük Pénzes Tibortól.

– Az „Északi temetőben” a temetkezések közel 80 százaléka hamvasztásos temetés, s ennek több mint a fele már bemosásos temetkezés. Mindebben szerepet játszhat az, hogy nem kell koporsót venni, nem kell síremléket készíttetni, vagyis gazdasági megfontolásból választják sokan a bemosásos temetkezést. Ugyanakkor mégis van egy hely, ahol le tudják róni a kegyeletüket, hiszen mint említettem, az elhunyt nevét megőrzi az emlékfal.
Mikor külső helyszínen van a hamvak szórása, akkor ott vannak a megyei temetkezési kft. munkatársai is? 

– A családok temetkezési vállalkozót is megbízhatnak ennek a feladatnak a végrehajtásával, nem szükséges a mi jelenlétünk. A törvény úgy fogalmaz, hogy bárhol van is a szórás, azt a szolgáltatónak kell végrehajtania, ha van hozzá engedélye. Ha bennünket kérnek fel, természetesen megyünk mi is a hamvak szétszórásának a helyszínére, de ez a mi kft.-nk esetében kevés alkalommal van. A szétszórás speciális feladatnak számít, speciális urna szükséges hozzá. Folyó esetében a speciális urna egy papírból készült úszópárna, ami tartalmazza a hamvakat. Egy idő után átázik, lesüllyed a vízbe, szétmosódnak a hamvak. Nálunk a temetőn belüli bemosás a jellemző.

Nem követhető az útvonal

– Az ország nagy részében megszokottá vált, hogy az emberek hazaviszik a hamvakat, s együtt élnek az urnával. Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében ez még elenyésző. Aki hazaviszi a hamvakat, annak vállalnia kell, hogy a hozzátartozók le tudják róni a lakásban a kegyeletüket. Az otthon őrzött hamvakkal az a legnagyobb gond, hogy nem lehet nyomon követni az urnák útvonalát. Bár van egy nyilvántartásunk az urna első tartózkodási helyéről, de a költözésekről már sohasem tájékoztatnak bennünket, így előbb-utóbb nyoma vész. Gyakran a hulladéktelepekről kapunk jelzéseket, hogy kidobott urnát találtak – tette hozzá befejezésül Pénzes Tibor.