Hetvenöt éves a professor emeritus

Jó egészségnek és szellemi frissességnek örvend dr. N. Szabó József ny. tanszékvezető, egyetemi tanár, professor emeritus, aki 1949. május 26-án, Nagybörzsönyben született. A gazdálkodó család sarja később művelődés- és tudománytörténész, kultúrdiplomáciai kutató lett, releváns kutatási témákat feltáró munkásságáról több mint 600 tételt (cikkek, tanulmányok, monográfiák, hivatkozások, aktivitás nemzetközi kongresszusokon stb.) tartalmazó úgynevezett teljesítménykataszter készült. A kultúra és a politika 1945–1948 közötti viszonyát elemző kutatásai a legtöbb területen, új szellemben lényeges változást hoztak a magyar és a nemzetközi tudományos életben. Dr. N. Szabó József a művelődéstörténet és a művelődéspolitika kutatásában új paradigmát honosított meg, mert munkáit a „hagyományos”, a rendszerváltás előtti történelemtudományi módszerektől eltérő megközelítés jellemzi. Nem a permanens forradalom aspektusából dolgozza fel a háború utáni művelődéspolitikát és tudománytörténetet. Monografikus mélységekig feldolgozta az értelmiség és a hatalom viszonyát, bemutatta a politikai pártok és az egyes értelmiségi szakmai csoportok kapcsolatát, és a korszak értelmiségpolitikáját. Nóvumot hoztak az oktatás és a politika összefüggéseit feldolgozó munkái is, illetve a felsőoktatás és tudománypolitika terén elért eredményei. 

A magyar tudományos elitek 

– Újabb kutatási témám a II. világháború utáni magyarországi tudományos elitek és a politika viszonya. E témakörben több mint 30 tanulmányom jelent meg élvonalbeli magyar és nemzetközi folyóiratokban. Elkészült a kutatás monografikus feldolgozása is, könyvem címe: A magyar tudományos elitek és a politika (1945–1948). 
Munkásságát öt monográfia, illetve három kismonográfia minősíti. Kimagasló tudományos jelentősége van, hogy nemzetközileg dr. N. Szabó József teremtette meg a kultúrdiplomácia-történetet, mint tudományszakot, és kidolgozta annak metodológiáját. A kulturális külpolitika problematikája és szükségszerűsége először a világ talán legnagyobb történészénél, Karl Lamprechtnél az Über auswärtige Kulturpolitik Stuttgart, 1913 című könyvében merült fel. A tudományszak kidolgozását Lamprecht 1915-ben bekövetkezett halála meghiúsította. Különböző okok miatt ezen a területen sem a nemzetközi tudományos életben, sem pedig Magyarországon nem léptek előre. Dr. N. Szabó Józsefnek a kultúra és a politika viszonyát feltáró öt évtizedes kutatásai, a nemzetközi viszonyok és a kultúra kapcsolatát feldolgozó elemzései 1998-ra oda vezettek, hogy a Magyar kultúra-egyetemes kultúra (Magyarország kultúrdiplomáciai törekvései 1945–1948) nagymonográfiájával és ennek az 1999-es angol nyelvű kiadásával a kultúrdiplomácia, mint tudományszak létrejött. Ezekkel a tudományos eredményekkel a Nyíregyházi Főiskolát – most már egyetemet – a kultúrdiplomáciai kutatások egyik nemzetközi központjává tette. Eredményeit a világ tudományos élete ismeri és elismeri. Nemzetközi sikereihez tartozik, hogy kultúrdiplomáciai kutatási eredményeihez, illetve a magyar–német kulturális kapcsolatokról írt dolgozatához dr. Helmut Schmidt nyugalmazott német kancellár két gratuláló levelet is küldött. 
Hatvanegy élvonalbeli magyar és nemzetközi folyóiratban és kiadónál kétszázhetvenegy Magyar Tudományos Művek Tára tanulmánya jelent meg, ami világviszonylatban is igen kimagasló eredménynek számít. Hungarian Cultura-Universal Culture című nemzetközi sikert hozó monográfiáját szintén az Akadémiai Kiadó adta ki. A könyvet egy amerikai folyóirat a „kultúrdiplomácia bibliájának” nevezte. Nemzetközi elismerést jelentett a frankfurti könyvvásáron (Magyarország díszvendégsége idején) a monográfia kiállítása, 1999-ben előadás a hannoveri világkiállításon a magyar–német kulturális kapcsolatokról, a vendégprofesszori cím adományozása a Paris Sud Egyetem részéről és a New York Tudományos Akadémia tagsága. Tudományos munkássága nemzetközi sikerének számít, hogy angol nyelvű nagymonográfiáját a világ könyv­piacán forgalmazzák. Dr. N. Szabó József tanulmányait a bölcsészettudományi és társadalomtudományi folyóiratokon kívül „lehozták” és publikálják a természettudományok legtöbb tudományágának és tudományszakának kiadványai is. Az agrár- és természettudományi, valamint a műszaki elitről írt tanulmányai szintén magas tudományos teljesítményéről tanúskodnak. Hasonlóan sikeresek az orvostörténeti dolgozatai, illetve az egészség- és orvostudományi elitről megjelent tanulmányai is. A tanár úr nemcsak „saját” tudományágában, a történettudományban alkotott maradandót, hanem a társadalomtudomány legtöbb ágában elfogadott lett kutatási eredményei révén is. Igen sok tudományos publikációja jelent meg a kultúratudomány, valamint a hungarológia területén. Szent-Györgyi Albertről, Keresztury Dezsőről, valamint Németh Lászlóról rangos folyóiratokban megjelent írásai is tudományos elismerést arattak. 

Nemzetközileg is elismerték 

Hatvankét tanulmánya angol, francia, lengyel, német, olasz, orosz, román, svéd és szlovák nyelven jelent meg tudományos folyóiratokban. Hat tudományos világkongresszuson tartott sikeres előadást. Elkészítette akadémiai doktori értekezését is, amit az MTA által kijelölt mindhárom hivatalos opponens nemzetközileg is kimagasló színvonalú disszertációnak minősített. 
Nagy jelentőségű a tudományszervező tevékenysége. Sorozatszerkesztőként közel nyolcvan kötetet jelentetett meg. A Kultúrdiplomáciai és Civilizációs Kutatások Kutatócsoportú vezetőjeként az e területet érintő kutatásokat fogta össze. A Gazdasági és Társadalomtudományi Közlemények szerkesztőbizottsági elnökeként nemzetközi kitekintést is biztosított a periodika számára. Több mint 20 évig volt tagja Nyíregyháza Tudományos Alapítványának. A Nyíregyházi Főiskola Tudományos Tanácsának is több mint két évtizedig tagja, a Gazdasági és Társadalomtudományi Kar Tudományos Bizottságának pedig elnöke volt. 
Négy évig az Országos Felsőoktatási és Tudományos Tanács Képzési Szakbizottságának volt a tagja (2000–2004), 2006–2010-ig pedig a Magyar Akkreditációs Bizottság Társadalomtudományi Szakbizottsági tagságát látta el. Bizottsági tagja volt az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottságának, valamint a Magyar Rektori Konferencia Nemzetközi Bizottságának. Harmincegy éve vesz részt a magyar tudományos minősítés rendszerében. Elnöke az EuroClip-Eurokapocs Közalapítványnak. Dr. N. Szabó József alapította meg Magyarországon a „nemzetközi kapcsolatok”, mint interdiszciplináris (nem közgazdász) társadalomtudományi szakot. A Nyíregyházi Főiskolán előzmények nélkül hozta létre a Nemzetközi Kapcsolatok Tanszéket. Meghatározó szerepet játszott az Európai Tanulmányok Központ megteremtésében is. Irányításával indult a nemzetközi tanulmányok BA (alap), illetve MA (mester) szak. Tudományos tevékenységének része, hogy anno a főiskola rektora és a külügyminisztérium megbízta Közép-Kelet-Európai Kutató Intézet igazgatói teendőinek ellátásával. 
A magyar kultúra nemzetközi szerepéről írt dolgozatai és Magyarország kulturális kapcsolatairól készült tanulmányai nemcsak az országimázst erősítik, hanem támaszt jelentenek a diplomáciának és a külpolitikai döntéshozóknak. Felsőoktatási tevékenységében nemzetközileg is újdonságnak számított, hogy a világon elsők között tanított az 1990-es évek közepétől kultúrdiplomáciát, mint egyetemi stúdiumot. A kulturális külpolitikáról írt monográfiáját a XX. századi magyar történeti kutatások legfontosabb könyvei között tartják számon. A magyar köztelevíziókban (M1, M2, Duna Tv) és a Magyar Rádióban többször tartott előadást, és szerepelt tudományos kutatási eredményeivel. Igen sikeresek voltak a Duna TV-ben a Klebelsberg-sorozat előadásai. 
A Nyíregyházi Főiskola, a Nyíregyházi Egyetem, a nyíregyházi önkormányzat és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye számos kitüntetéssel ismerte el tevékenységét. 

Életműdíjat kapott 

– Magas erkölcsi elismerést jelentett a professor emeritus cím adományozása. A várostól életműdíjat kaptam, ezzel értékelték a nemzetközileg kimagaslónak tartott tudományos munkámat és tudományszervező tevékenységemet – jegyezte meg. 
Nyolc éve megkapta a Megyei Prima díjat, 2007-ben Apáczai Csere János-díjjal értékelték magas szintű oktatói munkáját, 2015-ben pedig a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetésre tartották érdemesnek. Teljesítménye alapján 2019-ben a Kossuth rádió a „Nagyok” között mutatta be. Annak ellenére, hogy dr. N. Szabót hosszú szakmai és tudományos pályája alatt Nyíregyházáról több egyetemre is hívták, más felsőoktatási intézménybe nem ment el. Mivel végig ragaszkodott a felsőoktatási intézményéhez, szeretett városához és vármegyéjéhez, „viszonzásul” megbecsülték a hűséges tanárukat. Minden hallgatói minősítés alkalmából a legmagasabb értékelést kapta tanítványaitól. Mindig a szeretett családja volt a mindene, és annak szenteli életét. A nyugalmazott egyetemi tanárt Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye Széchényi-díjra is felterjesztette. 
– Nagyon ragaszkodok a városhoz, hisz itt éltem le az életem java részét. A város, a vármegye és a főiskola, majd az egyetem is elismerte, megbecsülte a munkámat – jegyezte meg dr. N. Szabó József.